18. Veszprém megye - Leányfalu és a Nemesleányfalu templomrom

1443-ban már Leányfalu volt a település neve. 1452-ben a Bilegei vámmal kapcsolatos oklevélben említik nevét, miszerint, ha valaki a Csepely – Bakony – Balaton felé vezető úton közlekedik ott vámot kell fizetnie, kivéve a Leányfaluba és más, környékbeli falvakba közlekedőket. Egy 1488-ban kelt írás szerint a veszprémi káptalan itteni jobbágyai 2 forintot adóztak, de a jobbágyokon kívül egytelkes nemesek is lakták már a települést. 1489-es írás szerint a leányfalusi halottakat a „Halotthordó” úton vitték a vázsonyi Pálos kolostorhoz eltemetni.

18. rész: Veszprém megye - Leányfalu és a Nemesleányfalui templomrom

A falut 1082-ben említik Praedium Lean (Leány birtok) néven, mint a Veszprémi egyházmegye birtokát. Ekkor még csak 2 család élt a faluban. Ez a falu a mai temető helyén feküdt, és a XIII. században, román stílusban épült Szent Jakab-templom köré épült házakból állt. A XIII. században a bakonybéli apátságé. Az akkori templomnak, melynek romjai még mindig látszanak, hagyományos megnevezése Szent Jakab templom. A terepviszonyok rendkívül jól felismerhetővé és meghatározhatóvá teszik a kerítőfalat, mely kör alakban veszi körül a templomot. A fal a déli oldalon nagyobb "udvart," cintermet hoz létre. A templomról írásos forrást nem ismerünk. Feltáratlan rom. A faluról és a templomról ezt követően 1443-ig semmit nem tudunk.

A veszprémi káptalan Báthori István nádor, királyi helytartónak 1522. augusztus 13-i parancsa alapján megidézte Hathalomi Lázár panasza ügyében, Zlakoczy Mátyást és feleségét, Margit asszonyt, valamint Leanffalwi Ispan Mihályt, és felszólította őket a felsorolt jobbágyaik statuálására. Az oklevél hátlapján az ügy további folyamára vonatkozó 1522. aug. 29-i, 1522. dec. 24-i feljegyzések, többek közt arról, hogy az alperes szerint az eset nem Dalka, hanem Podar possessio határában zajlott le. Ezzel kapcsolatban 1522.augusztus 24-én veszprémi káptalan átírásában arról olvashatunk, hogy Budán, Báthori István nádor, helytartó meghagyja a veszprémi káptalannak, hogy egyidejűen kiállított ammonitoriájával idézze meg elébe Podai Zlakoczy Mátyást és feleségét, Margit asszonyt és Leanffalwi Ispan Mihályt, a budai, november 18-ára hirdetett generalis diéta articulsai alapján, mivel nevezettek név szerint felsorolt jobbágyai, a Veszprém megyei Alason faluból Leanffalwi Ispan Mihály nemes vezetésével rátörtek Hathalomi Lázár Veszprém megyei Dalka falubeli, ugyancsak név szerint felsorolt jobbágyaira, akik a Dalka határában fekvő Homok nevű helyre mentek, hogy azt kölessel bevessék. A hatalmaskodók a jobbágyokat összeverték, és az ekéiket darabokra törték. Báthori István nádor, királyi helytartó Podari Zlakoczy Mátyásnak, a feleségének, Margitnak és Leanffalwi Ispan Mihálynak meghagyja, hogy a nekik egyidejűen kézbesített panasz ügyében előtte, a megadott időben jelenjenek meg s név szerint felsorolt nemes familiárisaikat és jobbágyaikat statuálják.

Az 1531-es adóösszeírás szerint Horváth Jeromos portáját a török elpusztította, Leányfalvi Benedek és Kaputi Benedek az összeírás szerint adót nem fizetett. 1550-ben 8 nemesi család lakta a falut. 1557-ben már teljesen lakatlan volt. 1567-ben Porkoláb Antal és Nemes Benedek uralta a „pusztából lett Leányfalut”. A török hódoltság alatt a település teljesen elpusztult.

A visszatelepülésben döntő szerepet játszottak a vázsonyi vár katonái, akik ekkor már többségükben evangélikus felekezetű kisnemesek voltak. Ezek a várkatonák nem akartak a vázsonyi földesúr hatalmába kerülni, így a korábbi falu helyétől kissé távolabb, a mai település helyén, újra felépítették a falut. A békésebb idők beköszöntével a volt katonák földműveléssel, erdőmunkával és fazekassággal kezdtek foglalkozni. Azonban ez már egy másik történet…