Avasi templomrom és körzete
Források:

szigliget.hu - A település története
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai
Készült: 2020.02.12. MC-BUBU - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Réhely falu
10. rész: Veszprém megye - Réhely falu és az Avasi templomrom

A Szigliget mellett található toronyrom elnevezésére az egyetlen adat a fölötte fekvő Ávorsai-rét neve lehet, mivel Avas nevű falu nem szerepel a forrásokban, és tudjuk, hogy ez a templomrom az egykori Réhely, Révhely falu temploma volt, amely a Balatonon való átkelést tehát Rév-helyet biztosította. A mellette futó utcát ma is Réhely utcának hívják. Magáról a révhelyről ilyen elnevezéssel nem találtam adatot. A környék rómaiak által lakott volt, ezt bizonyítják az avasi romnál talált római kori emlékek, illetve a szigligeti óvár római kori alapjai. A templom négyszögletes szentélyű Árpád-kori falusi templom maradványa. A négyzetes alapú toronyra nyolcszögletű felső rész került, majd erre nyolcszögű kőgúlatető épült. A torony épülete az eredeti tetőzettel ma is látható. A falu népe a templom köré temetkezett, a temető nyomai ma is felfedezhetők. A templom védőszentje ismeretlen. Érdekes, hogy a környék hasonló korú templomaiba általában a torony alatti kapun lehetett bemenni, itt viszont nem létezett átjárhatóság a hajó, és a később épült torony között. A bejárat a hosszanti, nyugati oldalon helyezkedett el.
Az Avasi-torony rómaiak által lakott környékén egy kisebb népesség feltehetően megérte a honfoglalás korát, majd a magyarságba beolvadt, s azokkal keveredve ugyanazon helyen rakta le Szigliget falu alapjait. A XI-XII. században már létezett az itt lévő település. Szigliget a 12. század elejéig a Zalai vár birtoka volt. A kis település központja az Avasi templom környékén volt. A Szigliget név első ízben egy 1121-ben kelt eredeti okirat másolatában bukkan fel, amikor arról értesülünk, hogy az almádi monostor építéséhez szükséges kő kitermelését és a mész égetését a falu új birtokosa, az adományozó Atyusz nemzetség szigligeti birtokáról rendelt négy családdal végezteti. Neve arra utal, hogy a mai félsziget akkor a tó vize által körül ölelt sziget volt, és a Tapolcai-medencét a Szent-György hegy lábáig víz borította. Az átkelőhely a Badacsonnyal szemközti keleti oldalon alakult ki, ahol ma a temető mellett a magányos templom tornya áll.
IV. Béla 1260-ban Szigligetet a pannonhalmi apátságnak ajándékozta, hogy ott várat építsenek. Ekkor még egy római épület falait használhatták a hívők. Az egykori római jelenlétet a templom falában lévő halgerinc szerűen rakott falak bizonyítják. A római kori alapokra ráépülő templomot a pannonhalmi bencés apát, Favus építtette, a szigligeti várral együtt, az 1260-1262 években.
Az itt lakók feladata a rév üzemeltetése lehetett, akárcsak a Tihanyi-félszigeten fekvő Újlak falu lakóinak. A Szigliget elnevezés 1260-ban is előfordul, amikor a Balaton egyik szigeteként említik. A mai terepviszonyok is érzékeltetik, hogy a település régen szigetként emelkedett ki a környező vizes területből. Az 1333 - 1334. évi pápai dézsmajegyzékek szerint a település István nevű papja 22-22 dénár tizedet fizetett, a Mindenszentek titulusú plébánia pedig nem lehetett más, mint az ősi révhelynél települt falucska temploma.
A lakosság a vár teljes elkészülte után a nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században. Egy 1420-as határjárás már elhagyott, lakók nélküli faluként írta le Révhelyet. A templom 1550-ben a faluval együtt már romos volt, és a templomépület végleges pusztulása az 1558-as török támadásnak köszönhetően következett be. Az elnéptelenedett falu templomát a török kiűzése után sem állították helyre. Köveit a falu házainak építéséhez hordták el.
A templomhoz köthető a kőkecske legendája. Azt tartják, hogy a templom előtt állt egy kőkecske, amelyet egy török katona bárddal kettévágott. Azt még a törökök hagyták itt, és tele volt aranypénzzel. A katona elvitte a pénzt, a gyerekek pedig szétverték a kecske maradványait. Korábban féltek a környékre költözni, hiszen sok csont került elő a templom közelében a földből. Egy darabig halottasházként is használták a romot a környék emberei.
1958—59-ben az OMF feltáratta és kisebb kiegészítésekkel helyreállíttatta. Régésze Kozák Károly, építészei Sedlmayr János és Koppány Tibor voltak.

Szigliget, Avasi rom
Szigliget, Avasi rom