További, érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
12. rész: Pest megye - Alag falu és az Alagi templomrom

A templom a középkori Pest vármegyében található, Dunakeszi mellett, az Alagi major területén. A Rákospalota-Fót főúttól egyszerűen megközelíthető. Alag falu plébániatemploma volt. A falu már a XII. században is létezett. A XII. sz. végén, XIII. században épülhetett körtemploma. Alag a török időkig önálló település volt az Árpád-kori Keszi falu keleti szomszédságában. A falu történetére, az Alagi család peres ügyeire vonatkozóan számos adat áll rendelkezésünkre. A templomból mára csak a 3 méteres falmaradványa és két szentélye látható.

A falu birtokosa a köznemesi származású Alagi család volt, akikről az első adatunk 1328-ból származik, Olagh családnévben fordul elő. A falu ekkor Olugh formában szerepel az oklevélben. Györffy György leírja, hogy Alagi nemes a négy Pest megyei szolgabíró egyike 1328-ban. 1350. ápr. 28-án a váci egyház káptalanja Bathow fia, Miklós Olughi nemes Fejér vármegyében lévő Woyata nevű birtokát, amely JJord birtokkal határos, minden hasznával és tartozékával együtt elzálogosítja az ugyanazon Olughból való Demeter fia Kozmának, a tőle teljes egészében átvett 40 Ft. ellenében addig, ameddig ő vagy örökösei a fenti összegért Kozmától vagy örököseitől meg nem tudják váltani. 1363-ban Viczky Balázs fia, György többek között Alag birtokát is eladja Lóránd budai polgárnak. 1383-ban is az Alaghiak birtokában találjuk a falut, és 1388.08.29-én a budai káptalan István nádor utasítására Alagon két curiát és egy rétet meghatárol. 1396.07.19-én a váci káptalan előtt Alagi István tiltakozik, hogy Kechewi Miklós a hitbért kiadja Alag birtokból.
1398. Aug. 8. András váci őrkanonok Péter váci püspök vicarius bizonyságlevele szerint Alagi Kozma fia, Demeter özvegye, Ilona, aki most Budi Beke fia János felesége, Zs. ítéletlevelével az előbbi férje birtokaiból járó hozomány és nászajándék fejében Alagi Pethw fia Tamástól 25 márkát perelt ki, aminek fejében ez zálogba adta neki Demeter birtokrészeit. Ugyancsak Demeter birtokrészeiből magtalanul elhalt első felesége, Zakadatii Ágnes hozománya és nászajándéka fejében a vikárius megítélt Ágnes testvérének, Jakabnak 50 márkát. Mivel Demeter birtokrészeinek 24 és fél márkára becsült része Alagi Imre fia Miklós kezén volt, Miklóst kötelezte a 24 és fél márka, Tamást pedig a maradék 25 és fél márka kifizetésére. Békebírák közbenjárására a felek kiegyeztek, hogy Miklós a 24 és fél márka fejében Jakabnak 210 forintot ad, Tamás pedig, mivel szegénysége miatt nem képes sem a Demeter özvegyének 25 márkában elzálogosított birtokrészeket kiváltani, sem a 25 és fél márkát megfizetni, Jakabot kérte fel, hogy váltsa vissza a Demeter özvegyének kezén lévő birtokrészeket. Miután ez megtörtént, Tamás az Alagi és Chati birtokrészeket 25 márkáért és a maradék 25 és fél márkáért zálogba adja Jakab mesternek, akit azokba György karpap és a Wachi plébános be is iktatott.

1405-ben Zsigmond király Kálnay Benedeknek adományozta alagi birtokrészeit. 1416.10.04-én András váci őrkanonok és kanonok, Fülöp váci püspök vicarius bizonyítja, hogy Alagi Tamás fia, István Szt. Mihálykor megfizette atyjának Alag és Chath nevű birtokaiból az atyja felesége, Margit után hitbér és jegyajándék címén ennek testvérét és örökösét, Nagrewi Bertalan fiát, Lőrincet megillető 32 nagy pénzt, amely összegnek lerovására hosszadalmas perükben előtte pünkösd nyolcadik napján fogott bírák közbenjárására kétszeres bírság terhe alatt kötelezte magát. 1432-ben Garai Miklós fiai, Miklós és László osztoznak a birtokon.1437-ben budai polgárokat, Porkoláb dictus Jánost és testvérét, Bálintot, zálogjogon beiktatták négy alagi jobbágytelekbe.
A templom vélhetően több lépésben tervezett és megkezdett bővítései, átépítései talán az 1440-es évek huszita belháborúi, majd a törökök északra nyomulása miatt szakadtak félbe. Az egykori körtemplomhoz a XV. században gótikus szentélyt építettek.

1455.05.26-án Alaghi Miklós magára vállalta fiának, Miklósnak és többi rokonainak a terhét, és a pestmegyei Alagh birtokban lévő birtokrészét 70 magyar aranyforintért elzálogosította Mykebudai Bekes Demeter fiainak, Imrének, Lőrincnek és Bekes Demeter özvegyének, Zsuzsannának. 1467.04.19-én a budai káptalan előtt Alagi Mihály fia Bereck a Pest és Pilis megyék most tartott közgyűlésén pert indított Alagi Miklós, és fia Miklós ellen, az őt Alagi Kozma révén illető pestmegyei Chath birtokon lévő részre vonatkozó oklevelek visszatartása, továbbá a pestmegyei Alag birtokon lévő két sessiohely és tartozákai, továbbá egy káposztáskert, Sarkewzfelde nevű föld elfoglalása miatt. Megállapodnak abban, hogy a pert a közgyűlés befejezése utáni nyolcad napra halasszák úgy, hogy akkor a felek az általuk választott fogott bírákkal tartoznak Alag birtokra menni és perüket azok ítélete alá bocsátani, ha pedig nem tudnának egyezséget létre hozni, tartoznak a felek a fogott bírák által kijelölt határidőben Budán a jelenlevő ítélőmesterek valamelyike által ítéletet hozatni. Ha a felek bármelyike a gyűlés feloszlásának nyolcadik napján fogott bíráival Alagon nem jelennék meg, és a pert nem akarná a fogott bírák ítélete alá bocsájtani, vagy ha ott nem tudnának megegyezni és a fogott bírák által kijelölendő határidőben Budán az ítélőmesterek valamelyike előtt nem jelennék meg, vagy az ítéletet nem fogadná el, az a másik féllel szemben szavaszegésben és keresete elvesztésében pervesztessé váljék. 1467.04.24-én a budai káptalan előtt nevezettek békére léptek, majd a dolog 1467.07.02-án a budai káptalan előtt folytatódik, mégpedig Alagi Miklós és fia Miklós, valamint Leanfalwai Mihály fia Bereck a testvére, Albert terhét is magára vállalva vallják, hogy miután a Berecknek és Albertnek a pestmegyei Alag birtokon lévő sessiója és sessiohelyei tárgyában kötött kölcsönös megállapodás folytán a két Alagi Miklós Alag birtokon a Sykathor birtok felé eső soron átengedett Berecknek és Albertnek 5 sessiót, mégpedig 4 jobbágysessiót és egy ötödiket egy másik jobbágytelekkel együtt, mely az öt jobbágytelekkel szemben a keleti részen fekszik, Bereck a testvére, Albert nevében is nyugtatja mindkét Miklóst a telkek átadása felől és a két Alagi Miklós ellen indított összes pereiket megszüntetik, kikötve, hogyha a felek bármelyike ismét pert kezdene, az patvarkodásban pervesztessé válik.
1473.02.25-én Vince váci püspök vikariusa és szentszéki bírája közli, hogy 1472 jun. 23-án bírói székén Alagi Miklós előadta, hogy az egri egyházmegyei Fanczali Lengendy Péter leánya Zsófia, Alagi Alagy Miklós fia Miklós felesége betegágyon feküdve gyóntatója és tanuk jelenlétében a neki, Miklós birtokaiból járó hozományt és nászajándékot elengedte Miklósnak, és meghagyta az Alagi és Palothai parochialis plébánosoknak, hogy azokat, akik a végrendelkezésnél jelenvoltak, idézzék meg meghatározott napra és eskü alatt hallgassák ki, mire János Alagi és Antal Palothai plébánosok kihallgatták Zsófia gyóntatóját, Mihály volt Alagi, most Folthi papot, Folthi Galos János, Kezewi Orzag János, Panczel Pál, Gewdi Takacz Dénes, Conrád fia Márton, Alagy Kelemenné Dorottya, Alagi Cheh Barnabásné Ilona, Gewdi Péterné Anastázia jobbágyokat, akik eskü alatt vallották, hogy Fanczali Lengedy Péter leánya Zsófia fia, az Alagi Miklós fia Miklós felesége férjének Alag birtokon, a házában betegágyon feküdve végrendeletileg hozományát és nászajándékát, mely neki ezen Miklós birtokaiból szokásjog alapján jár, elengedte férjének és nyugtatta őt hozománya és nászajándéka felől, mindezek után Zsófias végrendeletét megerősíti.
Alagi templomrom
Alagi templomrom
Alagi templomrom
Alagi templomrom
1469.04.11-én Budán Palocz-i László országbíró meghagyja a váci káptalannak, hogy szólítsa fel Leanfalwi Bereck özvegyét, Katalint és leányát, Orsolyát, hogy a nekik ezen Berecknek a pestmegyei Alag birtokon lévő részéből járó hozományt és nászajándékot, illetve leánynegyedet vegyék fel Alagi Miklóstól és fiától, Miklóstól. A váci káptalan április 18-án felszólította a megnevezetteket. Chemer-i Zay Mihály királyi ember Damján pap a káptalani Szent Ilona oltár igazgatója káptalani ember jelenlétében Alag birtokon a Leanfalwi néhai Bereck birtokrészén felszólította ezen Bereck özvegyét, Katalint és leányát, Orsolyát, hogy jogigényeik kielégítése után adják át Berecknek Alagi részét, és minthogy azt vonakodtak megtenni, eltiltotta őket azok további visszatartásától és használatától, továbbá Katalint megidézte a panaszos ellen eléje.
1472.01.06-án Alagi Miklós a pestmegyei Alag nevü birtokát a prediumokkal együtt, kivéve Alagi néhai Menyhért és Alberthyi Miklós 8 ottani jobbágytelkét, a Sykathor és a nógrádmegyei Bagyon birtokokon lévő részét zálogba adja Mykofalwai Beken Dénes mesternek a budafelhévizi Szentháromság egyház prépostsága udvarbirájának 100 magyar aranyforintért és kötelezi magát, hogy őt azok birtokában mindenki ellen saját fáradságával és költségén megoltalmazza és mindazt azt a költséget, amit a zálogidő alatt Dénes épületek emelésére kiad, visszaváltáskor megtéríti.
1482-ben az Alberti családé volt, és ugyanebben az évben november 26-án Mátyás király Alag birtoka és a Sykathor, más néven Harthyan Pest megyei birtokban levő birtokrészeit szolgálatainak elismeréséül  a nevezett Dénes mesternek és feleségének, meg utódaiknak adta. 1483.01.21-én a budai káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy megkapta statuálást elrendelő oklevelét, melynek értelmében Nicolao Zay de Chemer királyi emberrel kiküldte hites emberét, akik jan. 6.-án kiszálltak Alag birtokhoz és a Sykathor birtokban lévő birtokrészekhez, de amikor a szomszédok és a határbirtokosok meghívása mellett a nevezett Dénes mestert és feleségét, Katalint be akarták a javak tulajdonába vezetni, akkor Menyhért fia, Mihály Alagi Alberthy Miklós személyében ellenmondott, mely ellenmondás miatt a királyi ember ugyanakkor és ugyanott megidézte a nevezett Mihályt és Alberthy Miklóst, Dénes mesterrel és feleségével, Katalinnal szemben Szent György nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé.

1496-ban Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomát említik. 1498.05.15-én Wyngarthi Gereb Péter országbíró a budai káptalannak meghagyja, hogy vizsgálja ki az alábbi hatalmaskodási esetet, és a bepanaszoltakat idézze meg a király elé, és kötelezze őket a hatalmaskodásban részt vett jobbágyok statuálására. Alagi Bewken Dénes szerint Miklós váci püspök Borswai Benedek, Alberthyi Miklós és Alagi Mihály kérésére oda adott, saját hálóival, az oklevélben felsorolt Pesthi, Alagi és Sykathori jobbágyai és Miklós püspök név szerint felsorolt familiárisai a felperes Alag határában fekvő halastavának három gátját, amelyet a felperes 26 év szakadatlan és igen nagy munkájával készíttetett el és tartott fenn, szétrombolták, a halastavat lehalászták, és a váci püspök Monyorodi halastavába és Vácra mintegy 50000 halat elszállítottak, az összes többit pedig a püspök tettestársai vittek el, és ezzel mintegy 1500 forint kárt okoztak. 1498.07-21-én a budai káptalan Alberthyi Miklóst és Alagi Mihályt az alagi birtokukon, és Chamady Andrást Alagon megidézte II. Ulászló király színe elé. 

Már a XV. sz-ban elkezdődött a falu elnéptelenedése, és Buda 1541-es eleste után török hódoltság alá került, és ekkor néptelenedett el teljesen. 1559-től már csak pusztaként említik, és innentől számítható a templom pusztulása is. 1686 körül a puszta végleg elpusztult. 1695-től a terület a Wattay családé, mely újra népesítette, azután az Orczyéké, akiktől 1740-ben Grassalkovich Antal kamaraelnök vásárolta meg, és Gödöllő uradalmához csatolta. 1857-ig herceg Esterházy Leopoldina, utána báró Sina Simon, 1860-ban a Belga Bank vette meg, majd 1871-ben Holitscher Fülöp, 1889-től pedig a Magyar Lovas Egyleté volt. Nagy-és Kisalag puszták 1913-ban alakultak községgé, ekkor lett a neve Alag. 1950-ben egyesítették Dunakeszivel.

A romokat 1863-ban Rómer Flóris, 1876-ban Arányi Lajos mérte fel. A polihisztor doktor 1876-ban felmérte és lerajzolta a maradványt, a jelentéséhez készített vázlatokon egy különös geometriai formát mutató, két egymáshoz kapcsolódó, sokszög alaprajzú épületrész látható, az egyik, magasan álló falain még az elpusztult boltozat falpillérei és ívei is kivehetők. Csak 1943-ban ismerték fel, hogy a lelőhelyen egy körtemplom is állt.
Források:

Anjou okmánytár
Zsigmond kori oklevéltár
Collectio Diplomatica Hungarica
Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

MCBUBU 2021.02.16. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Alag falu v.1.3
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!