11. Somogy megye - Hetye falu és a Hetyei templomrom

11. rész: Somogy megye - Ketye falu és a Hetyei templomrom

Ádánd külterületén, a lakott területétől keletre, az Erzsébetmajor közelében lévő Hetye-dűlőben, (Törökhagyás-ban), a szántóföld közepén található az elpusztult falu templomának megmaradt része: a harangtorony. A szőlőhegyi úttól 800 méterre keletre egy földút is indul dél–délkeleti irányba, ezen haladva is el lehet jutni a rom közelébe. Mindkét esetben át kell vágni a szántóföldön is, mivel közvetlenül a templomhoz nem vezet út. „A templom körül állott a falu, a kis völgyben patak csordogál, és körben termékeny földek adták az élelmet...”

Hetye (vagy Ketye) falu neve 1082-ben Predium Kexa alakban fordul elő a veszprémi káptalan birtokai között. Szabad nemesi birtokként alakult. Az Anonymus által is említett honfoglaló Szalók nemzetség birtokai közé tartozott. Egy 1265-ös dokumentum szerint a környékén 5 kisebb település volt, Pösze, Kisfalud, Éliás, Ádánd, és a legjelentősebb Hetye. A falu papja 1327-ben András. A pápai tizedjegyzék alapján a somogyi főesperességhez tartozott, papja ekkor Jakab, aki 1333-1334-ben évi 22 kis dénárt fizetett.

1337. augusztusában Pál országbíró meghagyja a fehérvári káptalannak, hogy küldje ki hites emberét bizonyságul, akinek jelenlétében a királyi ember augusztus 1-én kimegy arra a vitás földre, amelyről Péter választott szerémi püspök és királyi kápolnaispán azt állította, hogy Kege nevű birtokából lehasítva a veszprémi kápt. a saját Nogbereni birtokához csatolta, ő azonban a fehérvári kápt. tanúsága szerint visszafoglalta, a kápt. ügyvédje ellenben egyháza tulajdonának vallotta, a szomszédok és határosok, továbbá a felek vagy képviselőik jelenlétében királyi mértékkel megméri, elhatárolja és értékét megállapítja. A jelentést szeptember 3-ra kéri. Még ebben az évben, augusztus 1-én, a kápolnaispán Kegei és a veszprémi káptalan Nogbereni birtoka közé ékelt vitás földet felmérték, és értékét a Somogybán forgalomban levő, s márkáját 10 pensával számított 30 bécsi dénár-márkában állapították meg.

1343-as feljegyzés szerint az itteni templom védőszentje Szent János.
1423.11.11-én Ozorai Pipo nélkülözte Ketye birtoka törvényes határjárását, ezért megparancsolja a káptalannak, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a királyi emberek egyike járja meg a birtok határait, válassza el mások jogaitól, majd hagyja meg azt birtokában. 1423. decemberében határosok és szomszédok jelenlétében megjárták a birtok határait. 1426 szeptemberében Ozorai Pipo temesi és sókamaraispán az általa korábban Szent Fülöp és Jakab apostolok, valamint Szent László király tiszteletére Székesfehérváron alapított kápolnában végzendő liturgikus feladatok ellátására felesége egyetértésével a fehérvári Szűz Mária-egyház prépostjának és kanonokjainak adományozza a Somogy megyei Ketye, illetve a Fejér megyei Dég falvakat minden tartozékukkal együtt, továbbá két, a budai várban lévő házát örök birtoklásra.

1427-ben Miklós nevű plébánosáról értesülünk. A mohácsi vész, majd Buda 1541-es elfoglalása után a török csapatok végigrabolták Somogy külső részét, majd 1557-ben megszállták a Balaton déli partját, katonai támaszpontként használva a Sió torkolatát. Foknál török evezősök állomásoztak, s időnként megütköztek a magyar tengeren a tihanyi és a szigligeti sajkás vitézekkel. A környék falvainak lakossága a török elől a Búlátó-völgyben keresett menedéket, ahol azonban a portyázó csapatok rajtuk ütöttek, és a javaikat, családjaikat védő helyiek közül sokakat lemészároltak. Erről kapta nevét a völgy.

1572-ben Ádánd Hetyével a simontornyai szandzsákhoz tartozott, az endrédi nehié területén. Ekkor 7, 1583-ban, pedig 12 adóköteles háza volt.

1577-ben Perneszy András donációt kapott Rudolf királytól somogyi birtokaira, köztük Ketyére (Hetye) és Ádándra. A birtokos Perneszy család a török elől elmenekült, majd protestánssá lett. A török hódoltság alatt a falu hanyatlott, Hetye elnéptelenedett. Az 1606-os zsitvatoroki békét követően megkezdődik a törökök magyarországi uralmának hanyatlása. A birtokon 1622-23-ban Veszprém várának 1, 1626-ban Hédervárinak 2 háztartás fizetett adót. Az 1630-as évekre Ádánd birtokosai és a Pernesziek is hazatérnek, köztük a megmaradt Hetyeiek utódaival, és új falut alapítanak Ádánd mostani helyén.

Az Ádándhoz tartozó többi településről nem történik többé említés. Hetyével együtt lakatlanná, pusztává váltak. A templomból csak a téglából épült, 800 éves tornya és az ahhoz csatlakozó fal csekély maradványa látszik.

A torony első két szintje a romantika jegyeit mutatja, harmadik, felső szintje már gótikus. Az alsó szintek ikerablakait befalazták, a nyugati oldalán egy félköríves záródású ablak látható, amely felett hangrés helyezkedik el. A felső szint ablakai kőkeretesek. A keleti falon az egykori karzat boltozatának íve fedezhető fel, az egyik oldalon pedig egy rézsűs fedésű támpillér maradványa látszik. A templom körül egykor temető is volt.

A templom megmaradt romjainál 1888-ban Szabó István régész végzett ásatásokat. A későbbi, „rabló” jellegű ásatások és a romot övező szántóföldön zajló mezőgazdasági munkák, valamint a támfalak tégláinak elhordása miatt a 2010-es évek elejére a műemléket már az összedőlés veszélye fenyegette. 2015-ben a megyei örökségvédelmi szakemberek és a kaposvári múzeum segítségével állagmegóvási célból tereprendezést végeztek a templom körül, a gödröket betemették, és kifelé lejtő rézsűt építettek ki, hogy a csapadékvíz el folyjon az építmény aljától.