Bennek falu és a Béndekpusztai templomrom
További, érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
A falu plébániájának legkorábbi írásos emléke egy 1237-es felsorolás, ami a somogyi főesperesség 176 plébániája mellett említi a béndeki plébániát is. Béndek a XIII. században néptelenedett el először, a tatárjárás során. Akkori lakóiról nem tudunk. A települést először 1331-ben említik, Terra Bendek alakban. Ekkor Szécsényi Tamás erdélyi vajda Bennek birtokosa, aki I. Károly királynak nyújtott érdemeiért kapta jutalmul. Az iktatás során Hench fia, János mester, Kornys és officiálisa tiltakoztak, ezért a feleket királyi jelenlét elé idézték, ahol szeptember 3-án Hench fia, János a tiltakozását visszavonta. 1331. okt. 8.-án megtartották a birtok határjárását. Később a fia, Szécsényi Kónya, majd az ő fiai, Frank és Simon mesterek tulajdona lett. 1388.08.09-én arról hallunk, hogy Zs. a Szécsényi Konya bán fiaitól csere útján megszerzett Somogy vármegyei Bennek királyi birtokot Mária királynő, a prelátusok és bárók hozzájárulásával, Kanizsai János fia Miklós tárnokmesternek adja. 1392.11.29-én Kővágóörsi György két budai házát cseréli el Kanizsai Miklós tárnokmester Bennek nevű birtokával. 1397.06.15-én a somogyi konvent előtt Kővágóörsi György esztergomi várnagy Bennek birtokát tartozékaival 2800 aranyforintért eladta Kanizsai János fiainak, János esztergomi érseknek, Miklós tárnok- és István ajtónállómestereknek.
Béndekpusztai templomrom
40. rész: Somogy megye - Bennek falu és a Béndekpusztai templomrom

Béndek a somogyi rengeteg közepén, Hács község mellett található. Lakói a múlt század második felében végleg elhagyták. Azóta csak az 1857-ben épült klasszicista templom és a mellette lévő gótikus templom romjai emlékeztetnek az egykori falura. A kora gótikus egyhajós, keletelt templomból ma már csak pár oldalfal töredéke és egy boltív látszik. A romok mellett egy edényégető medence maradványait tárták fel, és előkerült a Wulfila gót betűs Újtestamentum fordításának töredéke is. Minden év szeptemberének harmadik szombatján megtartják az elszármazottak találkozóját, a béndeki búcsút, melynek keretében Istentiszteletet is tartanak.
1445. február 6-án zálogjog címén Bennek birtokosa Bakonoki Thwrek László és családja lett, majd 1446.11.11-én a Kapornaki konvent előtt megjelent Kanizsai Tárnok mester, Dictus János fia, Imre, másrészt Bakonoki Twruk László, Kanizsa vár várnagya. Ekkor Kanizsai Imre elmondta, hogy amikor Cilia comese és a Marczaly urak Kanizsa várát több napon át ostromolták, majd, amikor ő Rozgoni Renoldusnak, Osvaldnak és Jánosnak a fogságában volt, és a Rozgoniak nagy hatalommal és sereggel körülzárták Kanizsa várát, Twruk László azt több mint 7 hónapon át védelmezte, és bár közben sok familiárisát elvesztette, és maga is súlyos sebeket szenvedett, a várat a támadókkal szemben megvédte. Kanizsai Imre a hűséges szolgálatok jutalmazásául, és a 2000 arany forintért, amelyeket a vár védelmére és az őrség fizetésére fordított a sajátjából, Twruk Lászlónak és feleségének, Lúciának és két fiának, Jánosnak és Mihálynak, meg leányának, Margitnak adományozta örök tulajdonul Bennek nevű birtokát annak összes tartozékával, megígérve, hogy megvédi őket annak a birtokában mindenkivel szemben, és ha ezt nem tudná teljesíteni, akkor joguk van Kanizsa vár tartozékaiból másutt választani hasonló értékű birtokot. Ha Twruk László és élő családtagjai utódok nélkül halnának el, a birtok visszaszáll Kanizsai Imrére illetőleg utódaira. Nevezettek beiktatását Bennek birtokba a Budai káptalan által kiküldött Chernel László fia, Imre királyi ember és Kalosi Jakab mester kanonoktársa hajtotta végre minden ellentmondás nélkül 1447. június 15-én, Paloczi László országbíró 1447.05.24-én kelt statuálást elrendelő levelének megfelelően.
Béndekpusztai templomrom
1407. évben, Szent Egyed napján Twli Bálint familiárisaival megölt egy Péter nevű Benneki jobbágyot, aki a nyílt úton hazafelé tartott, és tőle rabló módjára elvette javait. Kanizsai Miklós özvegye a gyilkosság miatt ítéletet kért. Ezzel összefügghet, hogy Kanizsai Miklós özvegye Bennek-i népeivel és jobbágyaival erőszakkal elvezette Twli János fia, Bálint két jobbágyát. Fentiekről Rozgoni Simon országbíró ítéletleveléből tudunk, amely 1409.06.14-én kelt Somogy vármegyének királyi megbízásból tartott közgyűlésén. 1409.08.04-én a zalai konvent előtt Kanizsai Miklós özvegyének az ítélet szerint 25-öd magával tisztítóesküt kellett letennie, hogy Benneki népeivel Twli Bálint Thwl-ban lakó két jobbágyát nem vezette el. Kanizsai Miklós özvegye Szent György 20. napján, május 13-án a zalai konvent előtt ötvened magával arra tette le az esküt, hogy Twli elkövette a gyilkosságot és rablást. Twli Bálintot a Zalai konvent elmarasztalta, és birtokaitól megfosztotta. Erről Pereni Péter országbíró 1416.06.14-én kelt ítéletlevele tájékoztat minket.
Béndekpusztai templomrom
Pathi Török László halála után özvegye, Lucia és családja a köztük megosztott Bennek birtokot 1474.10.30-án a fehérvári keresztes konvent előtt 1200 magyar aranyforintért zálogba adták a fehérvári káptalannak, amelyet Labadi István és Fehérvári Egyed mesterek, a fehérvári nagyobbik egyház kanonokjai képviseltek, és a káptalant Bennek birtokában mindenki ellen megoltalmazzák, amit ha nem tennének, a káptalan ellenében hatalombajban pervesztesekké válnak, ha pedig Thewrek László fia, János a fentiek ellen tenne, akkor az egyezség megsértéséért a káptalan János és örökösei ellen járjon el, nem pedig Lucia, Gothárd és László és örököseik ellen. 1486-ban Pathi Török László Enyingi Török Ambrus hozzájárulásával Bennek és birtokai felét testvérének, Bornemisza János királyi kincstárnoknak adományozta, aki részére a királytól kijárta hűtlensége bocsánatát, és így megmentette feje elvesztésétől. Fentieket Mátyás Király 1487.01.05-én átírta és megerősítette. 1487 végén Tholnai Bornemisza János mester, királyi vicetárnok ezeket a birtokokat visszaadományozta Török Lászlónak.
A XV. század végén Orbán egri püspök Bornemyza Jánosnak Bennek birtokát és Penthekheli birtokrészét elfoglalta, és Bornemyza Jánost fővesztéssel, akasztással fenyegette. János félelmében, hogy fejét mentse, az országból a rómaiak királyához, Miksa császárhoz menekült. Baynai Both András rövid időre kiragadta ezeket a birtokokat a püspök kezéből, majd Orbán püspök halála után Bátori István országbíró tette rájuk a kezét, és Bornemyza Jánosnak hazatérése után azokat visszaadta. II. Ulászló király utasítása értelmében 1492.08.26-án a somogyi Szent Egyed monostor konventje tárgyalást rendelt el, majd következő év április 30-án, zárt formában kiállította ítéletlevelét. Az ebben foglaltak végrehajtására a konvent Dawothi Bako András királyi emberrel kiküldte a maga emberét, István szerzetest hites bizonyságul, akik hazatérvén jelentették, hogy Szent Jakab apostol ünnepének 26. napján Somoghwar mezővárosba, a megye ítélőszékének helyére Bennek és Penthekhel birtokok összes szomszédait, a Somogy megyebeli birtokos nemeseket egybehívták. Őket Isten, a király és a szent korona iránt tartozó hűségükre külön-külön és egyenként megeskette, és megkérdezték, hogy néhai Orbán egri püspök és testvérei Bennek és Penthekhel birtokot Bornemyza Jánosnak Miksa római királyhoz való csatlakozása előtt is birtokolták-e vagy sem. A tanúkihallgatás, igazságkeresés és köztudomány lefolyását Szent Mihály arkangyal most következő ünnepének nyolcadára jelentik a királynak, visszaküldve egyidejűen Bátori István országbíró ítéletlevelét.
A XVI. században több fegyveres támadás érte Benneket a törökök részéről. Ekkor elpusztult a temploma is. A legenda szerint 1590 körül, egy török portya alkalmával a falu lakosságának nagy része a templomba menekülve keresett menedéket, de a törökök rájuk gyújtották a tetőt. Mindenki bennégett, és a kint maradtakat kardélre hányták. Néhány szerencsésnek sikerült elmenekülnie, de ők többé nem tértek vissza, és Béndek újra elnéptelenedett. A falu a XVIII. század elején újra népesedett, és főleg cselédeknek adott otthont. A XIX. század közepén nagyobb mérvű, szervezett betelepítés során németeket és magyarokat költöztettek ide, és felépült az új templom is. A faluban és környékén először 1949-ben, majd 1956-57. években folytak régészeti feltárások, amikor több értékes lelet is előkerült. Az újkori települést 1983-ban hagyta el utolsó lakója, és a környék pusztulni kezdett. Az erdő visszavette a falut területét, és az épületek romlásnak indultak. Ezután a házakat lebontották, és anyagukat elhordták. Pár évvel ezelőtt a lelkes Lengyeltóti kántor, Molnár Zoltán helyi civilekkel elhatározta, hogy a szűkös anyagi lehetőségeiket kihasználva megmenti a falu megmaradt két templomát a végső pusztulástól.
Források:

Árpád-kori, Anjou okmánytárak, Zsigmondkori oklevéltár
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei
A Hács-Béndekpusztai Árpád-kori edényégető kemence
MCBUBU 2021.04.05. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Bennek falu v.1.3
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!