53. Veszprém megye - Erek falu és templomrom

Erek egyháza 1180-ban már állt, és 1184-1188 között hallunk róla, amikor a veszprémi püspökök adományából került Maros a káptalan tulajdonába. Az adományról a forrás csak közvetetten számol be. A Szent László-féle összeírás szerint Máté püspök adományozta a települést a veszprémi Szent Mihály egyháznak, és János püspök adományaként került a káptalan kezelésébe Fehéregyház, Túr, Kortó, Szepetnek, Kér, Buccoy, Gyermely, Szentendre, Ősi és Erek egyháza. Elképzelhető lenne az is, hogy tényleges birtokadományról, vagy a birtokok ideiglenes átengedéséről szólt az oklevél, azonban valószínűbb, hogy a plébániát illető tizednegyedek adományozásáról van szó, mivel a későbbiekben az említett birtokok Túr és a préposti Ősi kivételével nem voltak kanonoki birtokok. Az is tudható, hogy valamennyi felsorolt birtok, Szentendre és Szepetnek kivételével a korszak végi urbárium szerint is püspöki birtok volt. 1240-ben Bertalan püspök Ereken adta ki a veszprémi domonkos apácamonostor alapítólevelét, és ebből az adatból itt álló udvarházra következtethetünk. 1249-ben már a veszprémi püspök ereki birtokhatárait állapították meg. és ekkor már a püspöki tizedkerület központja.

A középkori Erek falu templomának maradványait Sümegprága, Sümegbazsi és Sümegcsehi között találjuk, a mai János-major mellett, a Marcal folyó partján. Egyházas hely volt, de templomának titulusa ismeretlen.

1428.05.15-én, Veszprémben kelt oklevélben arról értesülünk, hogy Miklós, veszprémi vikárius Symeg, Wsa (Uzsa), Erek, Wasa, Zyd (Zsid) és Zantho (Szántó) plébánosainak Gemerewi Jakab fia Miklós, a maga és felesége, Ilona asszony nevében előadta, hogy Wathkai Lőrinc özvegye, Erzsébet asszony végrendeletében neki, Miklósnak 16 forintot érő ökröt és egy négy forintot érő tehenet hagyott azzal, hogy ezek árából Rómába zarándokoljon, Ilona asszonynak hagyott egy nagy vánkost, egy párnát és más felsorolt ingóságokat. Az örökhagyó halála után azonban mindezeket Feneki Miklós özvegye és fiai, Mihály és Demeter a maguk részére elvették és ma is náluk vannak. Minthogy az alperesek tagadják a terhükre rótt cselekményt, a vikárius Wsa possessióban leendő tanúkihallgatást rendel el arra vonatkozólag, hogy a felperes állítása igaz, megfelel a valóságnak és a felperesek által megnevezendő tanúk kihallgatását a címzettekre bízza.

1454-ben Bodó Miklós fehérvári prépost és veszprémi segédpüspök Unyomi Miklós veszprémi várnaggyal beszedette a nyirádi, ereki és deáki tizedeket, ami ellen a káptalan panaszt tett. Mivel az Erek-késbe tartozó tizedekből csak negyed járt a káptalannak, így feltételezhető, hogy ezek jogtalan beszedéséről tettek panaszt a kanonokok. A számadáskönyv szerint Erekkés cultellusban csak negyed járt a kanonokoknak.

1344-ben Erek papjáról hallunk, mivel július 1-én a veszprémi káptalan jelentett I. Lajos királynak, hogy parancslevelének megfelelően Bachy-i Kozma királyi emberrel kiküldték tanúságul kanonoktársukat, Wos István Erek-i papot, akik máj. 27-én Watka birtokot a szomszédok jelenlétében visszavették. I: Lajos király 1353. január 29-én megengedi János veszprémi püspöknek, hogy Erek nevű birtokán minden keddi napon hetivásárt tarthasson. Ettől kezdve Erek heti vásáros hely. Lakói egyházi nemes jobbágyok. Plébánosát 1357-ben említi jelentésében a fehérvári káptalan, amikor a pannonhalmi és pilisi apátoknak arról jelent, hogy János veszprémi püspöknek az eörsi és sasadi plébánosok ellen folyt perében több egyházi és világi tanút megidézett. Ekkor plébánosa Nikolaum. Plébánosa 1419-ben András. 1421-ben a választott bíróság ítéletet hozott a veszprémi káptalan és a plébánosok között támadt tlzedperben, ekkor plébánosa Máté.

1494-ben a püspökség Zala vármegyei egyháznemesei szerint az említett helységeken kívül még Nova és Simeg városokban és Erek helységben is 31 forint adó maradt beszedetlenül. 1495-ben a teljes település tizedét élvezte a káptalan a veszprémi püspök Erek nevű településén.

Az 1501 évi számadáskönyv adatai szerint Bederfalvi Balázs kanonok megkapta a káptalan kisgyermelyi tizednegyedét, és ereki tizedét. Plébánosát 1521-ben említik utoljára. Az 1524. évi püspöki urbárium szerint a káptalan a püspök földesurasága alá tartozó néhány településről is beszedhette a tizedeket, így Berhidáról, Csicsóról, Erekről, Füredről, Hajmáskérről, Herendről, Nyirádról, Ősiből, Szentantalfáról és Szentjakabfáról.

1548-ban a török már felégette, és pusztaként jegyzik, azonban ez után a jobbágyok még visszatértek. Plébániája 1550-ben már betöltetlen. Az 1574, 1576, és 1582. évi összeírások pusztaként jegyzik. 1594-ben írták össze utoljára, ekkor a birtokon 20 kas méh van és jövedelme 20 forint 27 krajcár, a 372 kaszás rét jövedelme 1752 forint 24 2/8 krajcár.

Ezt követően a faluról semmit nem hallunk. Talán egy török portyázó csapat pusztíthatta el véglegesen.

53. rész: Veszprém megye - Erek falu és az Ereki templomrom