Pallag falu és a Pallagi templomrom körzete
További, érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
1332-ben a váradi Egyházmegyének két garas pápai tizedet fizetett. A XIV. század folyamán a Parlaghy család kegyúri templomukat gótikus szentéllyel és sekrestyével egészítették ki. 1348-ban és 1410-ben földrengés rongálta meg az épületet, elrepedtek a falak, így az végképp használhatatlanná vált. 1459-ben Parlaghi Péter a kunok kapitánya. 1469-ben Parlaghi György diósgyőri Várnagy és borsodi főispán, 1480-ban főajtónálló mester és Pallaggal együtt 28 község ura.
Debrecen északi határában, a ma Dombosnak nevezett településrész közelében található a pallagi templomrom. A középkorban a helyet még Parlag néven ismerték, és a Hunyadiak korában jelentős főúri család, a Parlagiak névadó birtoka és székhelye volt.

A falu román stílusú temploma az 1200-as években már állt, és az 1210-es írásos dokumentumban már faluként említik Parlagot. A tatár pusztítás után a falu újra benépesült, és a román stílusú templomának hajóját bővítették. Első okleveles említése 1323-ból való.
A romok feltárását és az ásatást a Déri Múzeum munkatársai végezték. A templomot először 1908-ban, majd 1985-ben tárták fel, 1993 óta pedig a Rácz Zoltán tervezte organikus emlékmű is hozzátartozik. Tehát a tervező igyekezett beleilleszteni a tájba a helyrehozott templomromot.

Rácz Zoltán építész az 1980-as évek közepén dolgozott a romok feltárásánál. Beszámolt arról, hogy a középkorban ott állt Parlag falu, melynek első templomát valószínűleg még a tatárjárás előtt emelték.

A csaknem 30 évvel ezelőtt végzett ásatás több célt is szolgált. A legfontosabbnak a fűvel benőtt, főleg tégla, de itt-ott kővel kevert romfalak feltárását, további pusztulásuk megállítását ítélték. Szintén kiemelt szerepet kapott az egyes építési periódusok világosan elkülöníthető bemutatása. A faragott kőtöredékeket, a csontvázakat a Déri Múzeumba szállították.
A népes falu 1555 után lassan elnéptelenedett. Az 1594. évi tatárdúlást még kiheverte, de 1660-ban, a török hadjárat során teljesen elpusztult, és ezt követően vette zálogba Debrecen. Az 1850-es évekig csapszék is állott itt, az Úrdomb nevű részen. Puszta templomát, és annak téglaanyagát a város a XVIII. század elején felajánlotta a Szent Anna-templom építéséhez.
Pallagi templomrom
54. rész: Hajdú-Bihar megye - Pallag, Parlag falu és a Pallagi templomrom
1525.02.05-én a leleszi konvent jelenti II. Lajos királynak, hogy 1525. január 20-i parancsára Bátori Andrást Bator oppidumban és Szalai Tamás feleségét, Katalint pedig a Szabolcs megyei Parlag possessióban felszólították a mandátumban foglalt, náluk zálogban levő birtokrészeknek a felvett zálogösszeg ellenében történő visszaadására, és ha ezt nem tennék meg, megidézték őket inszinuációval az idézés 15. napjára a királyi perszonális prézencia elé.
Parlag falu
A Parlagi család Zsigmond korának egyik legnagyobb birtokosa lett Debrecen környékén. A földrengés folytán romos templom helyett, és annak helyén egy új templom építésébe kezdtek a XIV. század végén, vagy a XV. század elején. A viszonylag nagyméretű, gótikus, egyhajós templomhoz torony is készült. A szentély közepén helyezték el a korábbi falakba bevésve a kegyúri kriptát.
Források:

Ecsedi István: Eltűnt pusztafaluk Debrecen határában
Árpád-kori, Anjou kori okmánytár,
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra.
Köszönöm szépen!
MCBUBU 2021.03.22. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Pallag falu  v.1.3