Veszprém megye - Gelemér falu

Az Árpád-korban a Litér környékén fekvő Gelemér falu Szöllőssel és Sóllyal együtt már a korai időkben lakott volt. Gelemér a Várpalota és Veszprém között haladó 8-as főút mellett, körülbelül középtájon volt. Szöllős falu Gelemér és Veszprém között található, félúton.

1093-ban már olvashatunk róla, amikor Szent László király a tihanyi apátság birtokát és jogosítványait megerősíti más birtokok között Szöllősön és Geleméren, majd 1266-ban Gelemér átadásáról olvashatunk a Fejérvári Keresztesek oklevelében, amely a falutól D-re, K–Ny-i irányban elhaladó, Veszprémet Peremarton és Berenhida (Berhida) mezővárosok érintésével Fehérvárral összekötő „nagy út” kapcsán említi a települést, majd ezt követően az 1300-as évekből több adatot találunk róla.

1337. márc. 22-én arról olvashatunk, hogy Tamás tihanyi apát és conventje, Arács, Aszófö, Örvényes és Udvari nevű birtokokért, Szöllös és Gelemen nevű Veszprém vármegyei birtokokat a veszprémi káptalannak cserébe adja. Ekkor A veszprémi káptalan tudatja, hogy Tamás testvér tihanyi apátot és a konventet perbe hívta a káptalan Zala megyében fekvő Arach (Arács), Ozowfeu (Aszófő), Ewrmenes (Örvényes) és Oduardi (Udvari) nevű birtokokon lévő birtokrészei miatt, amelyeket II. András király adományozott a veszprémi egyháznak, mivel jeruzsálemi hadjáratának támogatására elvette tőlük Kesla királyné arany koronáját. A felek végül Pál comes I. Károly király országbírójának az engedélyével és fogott bírák közbenjöttével az alábbi egyezségre lépnek: A veszprémi káptalan az említett birtokrészeket, amelyeket a konvent korábban csereként bírt, a konventnek adja telkekkel, népekkel, földekkel és minden más hasznokkal, a konvent pedig ezekért cserébe, mivel a káptalan a korábban azokat nem tudta birtokolni, adja a Veszprém megyében Wesprimium közelében fekvő Zeuleus (Szöllős) és Gelemer birtokokon lévő birtokrészeit a monostor officiálisa, Renoldus comes és az összes nemes jobbágy beleegyezésével. A felek vállalják, hogy a birtokcsere miatt a másik felet saját költségükön megvédik. Az egyezség nagyobb erejére a káptalan autentikus pecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. Kelt Miklós mester olvasókanonok keze által, Mesko püspök, királynéi kancellár, János prépost királynéi alkancellár, Márk éneklő- és István őrkanonok idejében.

1373. december 03-án Visegrádon Imre nádor, János fiai Péter és Miklós királyi jegyzők és a tihanyi apátság között Arács nevű birtok iránt folyt perben ítéletet hoz. A perben említik Szöllőst és Gelemért.

Ezt követően 1388. január 16-án Bebek Imre országbíró ítéletében tartalmilag átírta az 1337. márc. 22-én kötött csereszerződést, melyben a veszprémi káptalan Tamás tihanyi apáttal peregyességre lépve a zalamegyei Arach, Ozofew, Ewrmenes és Oduardi birtokokat adja cserébe a monostor veszprém megyei Sceleus és Gelemer nevű birtokaiért.

1411-ben Kőalja néven említik a források, egy 1464-es adat szerint pedig a veszprémi püspök is birtokos benne.

1524-ben még olvashatunk róla, a veszprémi urbárium szerint a Hajmáskér közelében fekvő Geleméren 6 várjobbágy él, és 4 mező van, tehát ekkor még lakott település volt. Pusztulását valószínűleg a Veszprémi vár elfoglalására felvonuló török okozhatta.

Későbbi források már egyáltalán nem említik, viszont a XVIII. században található itt egy csárda.

2009. november 9. és december 16, valamint 2010. május 3. és június 18. között Szvath Márton végzett a területen régészeti kutatást és feltárást, melynek során 11 kemencés veremházat, és 10 külön álló kemencét tártak fel.

Veszprém megye - Gelemér falu és Litér körzete