Kaszás Zsolt: A Lyukas kő titkai
Likasku (Lyukas kő)
Likasku (Lyukas kő)
Likasku (Lyukas kő)
Likasku (Lyukas kő)
Kaszás Zsolt – A Lyukas kő titkai, 2021.
Balatonalmádi Malomvölgyből a felette elterülő hegyre tartunk. Az Ember-sziklához. Az ember-szikla mellett, égbe nyúlóan magasodik egy szikla. Benne egy négyzetes üreg. Hogy is keletkezett ez az üreg? Ma már feledésbe merült, és mára feledésbe merült ez a kő is. Pedig e kőnek történelme van. Írásos formában, a múltból is. Igen jelentős történelme. A kő alatt állva, és megpihenve Szentkirályszabadja felé nézünk.
Gondolataink a múltba repülnek tovább. Amikor még nincs Szentkirályszabadja… Amikor még nincs Balatonalmádi… Viszont van a kő felett egy hatalmas sánc, ami keresztbe szinte átszeli a hegyet. A sáncon belül emberek. Itt végzik éppen adódó dolgaikat. Sürögnek, forognak, a hegyen vadászgatnak. Rendszeresen elmennek a kő mellett, lefele tartva a patakhoz, majd vissza a tetőre, és rendszeresen áldoznak itt. Ez a kő, üregével együtt látta az itt sürgő-forgó embereket. Évezredeken keresztül látta az itt élők szenvedését, örömét, a törzsek és történelmi korok változásait. Tiszteletet parancsolt, és tisztelték.
A hegy emberei tovább élték az életüket a hegyen, míg 2000 éve a hegy körül hatalmasat változott a világ. Új népek érkeztek a messzi Rómából. A hegy alatti, jól művelhető síkon villagazdaságot építettek, és mint őslakosok, a hegyen élő emberek is tovább élték az életüket, a Lyukas kő feletti tetőn. Rendszeresen találkoztak a kőnél, és lejjebb a pataknál. Jól megfértek egymás mellett. A kő, mint a múlt béli őseik kultikus helye, számukra is az maradt. Tisztelték, és áldoztak a kő melletti szikláról. Teltek, múltak az évek, évtizedek, évszázadok. A tetőn élő népek eltűntek. Az évszázadok viharai űzték el őket, vagy közelebb települtek a vízhez, nem tudhatjuk. A sánc továbbra is őrzi a hegytetőt, és a lyukas kő is, mint a hegy magányos őre, áll a hegy oldalában.
600 év telt el a Római Birodalom bukása után. Szentkirályszabadja felé nézve láthatjuk, hogy emberek sürögnek-forognak a hegy alatti pusztában. A rómaiak által hátrahagyott kőépületet hordják szét. Bontanak, és építkeznek. Zabadi első lakói ők. Kijelölik a telkeiket, először fa, majd kőtemplomot építenek. A honfoglalás, majd a nemrég lezajlott István-Koppány csata után megszerzett földjeiken dolgoznak. A hegy oldalában álló kőről megfeledkeztek, nem az járt a gondolataikban. A hegyen és hegy körül képződött sűrű erdőt azonban használták. A településükhöz faanyagot szállítottak innen, valamint vadásztak. A régi patak is itt volt a hegy alatt.
Eltelik 200 év. Egy fura csoport jön a hegy alatt. Beszélgetnek, mutogatnak. A nemrég felépült Zarberenből jöttek, át a Malomvölgyön. Megálltak a hegy alatti patakparton. Hevesen mutogattak a Kő felé. Miklós mester volt, a király embere, társaságában a Fehérvári káptalan kanonokja, István mester. Velük többen is voltak, a szomszédos birtokosok közül. 1328. szeptember 24-én járunk. Új szerepet kapott a Lyukas kő. Birtokok közötti határt jelentett. A határvonalat ekkor jelölték ki. Miklós királyi ember le is írja a határvonalat, amely szerint észak felé haladtak, míg a Likasku nevű helyhez érkeztek. Itt a határ a Keletre eső Zarberent elválasztja a Délre fekvő Örs birtoktól. Eszmecsere és kisebb viták után Miklós elmondja, hogy tovább mennek a Rumluthighaz határához, amely Északra Zabadi falut határolja a Keletre eső Zarberentől. A határ leírása szépen ránk maradt a Fehérvári káptalan 1328. szeptember 29-én kelt leírásából, mely szerint a birtokot a Veszprémi káptalan és a Veszprémvölgyi apácák között osztották fel. A Likasku immár a határon áll, a határt védi, büszkén, a hegyoldalon magasodva.
Közel 11 év telik el. Újabb csoport érkezik a kő alá. Magyaráznak, vitatkoznak, mutogatnak. Vezetőjük Antal prépost királyi ember és társa, a fehérvári káptalan kanonokja, István mester. Velük jöttek Zarberen birtok szomszédos nemesei, a veszprémvölgyi apácák konventjének nevében is Miske fia Pál mester, és a veszprémi káptalan megbízottjai, valamint még három ember. Ők az ellenkező irányból érkeztek, ahol a Fajszot és Aszófőt összekötő út van. Néhány kilométert tettek meg, míg ide értek. Átjöttek a Veszprémi várat Örssel összekötő úton is. Az Úr 1339. évében járunk, május közepén. Meleg idő van. Kitikkadtak a hosszú mezőn, így ivótökjeikből nagyokat kortyolnak, majd megtöltik azokat a kő alatt elfolyó patakban.
A Fehérvári Káptalan 1339. május 25-én keltezett oklevéléből megtudjuk, hogy itt, a Likasku nevű kő határjelnél jelöltek ki két ekényi földet, mely a Fizeskut nevű kút mellett levő körtefáig terjedt. Megtudjuk, hogy ideérkezésük során jelölték ki azt a két ekényi földet, amely a Sciksceleu föld körül kezdődött, és egészen Örs falu határáig terjedt. Ezen volt három szőlőhely is. Innen Fizfeu felé mentek tovább, ahol érintették Konyhaerdő határait is.Megtudjuk, hogy az apácák és a káptalan emberei, jobbágyai ezeket a földeket közösen használhatják, de idegeneket oda nem vezethetnek, mert azok csalárdul fát vihetnének el. Az apácák jobbágyai sem vághatnak fát eladásra, csak saját használatra, és jobbágyaik a saját telepítésű vagy vásárolt szőleikből hegyvámként 5 köböl bort fizetnek évente. 41 esztendő telik el. Újabb kis csoport érkezik a kő alá. Ők Szentkirályszabadja, Litér, Zarberen és Konyhaerdő határait jelölték ki éppen. A csapat vezetője Csatári Lőrinc fia Domokos királyi ember és János karpap. 1380. december 3-a van. Fáznak, hideg van, de a feladatuk adott, és fontos. Nem maradnak sokáig.
Utoljára hallunk a lyukas kőről. Még jó darabig emlékeznek rá, hiszen fontos. Határkő. Mígnem egy új nép érkezik a hegy alá. Zabadi, Szentkiralszabadi, Zarberen, Kisberen, Eors, Fajsz ég. Felgyújtották. A környék lakói először a környező erdőkben kerestek menedéket, majd elhagyták a vidéket. 1550 körül járunk. A török megtette a hatását. Több környékbeli lakott faluval együtt a lyukas kő is feledésbe merült. Nem emlékezett rá senki. Nem maradt olyan ember.
A török alatt, és az után vissza érkező emberek már mással voltak elfoglalva. Ők építették újjá a még megmaradt falvakat. A kő a hegyoldalból immár magányosan figyelte a vidéket. Évszázadok teltek el, míg nyugodtabbá vált a vidék, és lehetőséget biztosított arra, hogy turisták járják a környéket. Újra figyelembe kerül. Újra, és újra… Immár Ember-szikla néven, a lyukas kővel egy platón, egy helyen. 2021 van. Ebben a korban új történet kezdődik…. Valami van ebben a kőben, valami van ezen a helyen. Nem merül feledésbe. A Lyukas kő története tovább él.