32. Veszprém megye - Pere falu és a Perei templomrom

Pere Bakonynána és Olaszfalu irányából megközelíthető, az Alsópere felé vezető erdészeti út bal oldalán, Alsópere határában. Alsópere puszta mellett, a Zirci templommal egyező méretű Árpád-kori templom romja áll az erdőben. A felszín fölé csak északi, 80 cm vastag falának kb. 5 méter hosszú szakasza emelkedik, de a keletelt, íves szentéllyel záródó templom alaprajza a terepen egyértelműen felismerhető. Hajójának külső mérete 8 X 15 méter, amelyhez 7 méter átmérőjű apszis csatlakozik. A rom körül nagyjából 30 méteres átmérővel épített körítőfal látszik, amelynek déli oldalán mély árok húzódik, észak felé pedig lakóházak helye látszik. A videón a jelenlegi növényzet miatt a kiemelkedő falon kívül gyakorlatilag semmi nem látható a maradványokból. Sajnos, Perével kapcsolatban nem sok, egyértelműen azonosítható adattal rendelkezünk.

A falu 1290 előtti birtokviszonyait nem ismerjük. A Rátót nemzetség kaphatta királyi adományként a törzsbirtok Rátóttal határos Perét, de vásárolhatta is azt. A település temploma az előző feltevést támasztja alá. A település a középkori okleveles adatokból ismert Perével azonosítható. Első említésekor, 1290-ben a Rátót nemzetség birtoka volt, amelyet a várat építtető Csák-nembeli Márk fiai, István és Péter vettek meg a már tulajdonukban levő Tés falu mellé, így a falu Bátorkő várának uradalmához tartozott. A felsorolt szomszédok, a Szalók nemzetségbeli Balaiak, a zirci apát és a fehérvári keresztesek, valamint a fehérvári káptalan az oklevélben említett Perét Tés, Rátót, Bála, Olaszfalu és Bakonynána közé lokalizálja. Pere lakói hamuzsírégetésből és erdei gyűjtögetésből éltek.

A XIV—XV. században a várat birtokló Újlakiaké, és Palota várához tartozott. Az 1488. évi adólajstromban Ujlaki Lőrincz herczegnek 9 forintot adózott. 1552-ben elpusztította a török, és teljesen elnéptelenedett.

A falu határában haladt el a Bakonyon délről észak felé átvezető fontos, a XIII. századtól okleveles adatokból is ismert út a Séd völgyében, Vilonyánál ágazott le a Fehérvár - Veszprém hadiútról és Hajmáskéren, Balián, Perén át Zircre, majd onnét nagyjából a mai győri út vonalán haladva, Veszprémvarsánynál ért ki a hegyekből. A leírt útvonal a középkori sóút.

A templomról Rómer Flóris is beszámolt 1863-ban, és elkészítette az alaprajzát. Elképzelhető, hogy Pere a zirci királyi udvarházhoz tartozó falu volt, s ott korai építésű templom állott. A történetkutatás lehetségesnek tartja, hogy a királyi udvarhelyekhez nem csak egy kápolna tartozott, ahogy ezt Pécsvárad esetében feltételezi Győrffy György. A perei templommal kapcsolatban bizonyítékokat Zirchez hasonlóan csak teljes igényű régészeti feltárás adhatna. Ennek remélhető megtörténtéig meg kell elégednünk feltételezéssel.

32. rész: Veszprém megye - Pere falu és a Perei templomrom

1326-ban I. Károly király a Chak-nembeli István fiaitól, Pétertől és Istvántól csereképen átveszi Chokaku, Keztus, Batorku és Chezntik nevű váraikat a hozzájuk tartozó Tatha, Guloh, Zenth Iuan, Bthek, Hercheuk, Dood, Chetke, Vndo, Cernee, Semyenfelde birtokokat, Cheten-i, I,ouazberen-i, Verus-i, Vrond-i részbirtokokat, Chet, azaz Orozlanku falut és Keer-i birtokrészüket, Zak-földet, Chakuara-i, a Celun-i és Vama-i birtokokon lévő földjüket, valamennyit mint Örökölt birtokukat, továbbá a vásároltak közül Kabod-földet, Tykolfeldeu birtok felét, azt, amelyen Batorku vára áll, Peree, Tees, Mulnar, Zombathel, Belese falukat, Hotholm és Méteronfalua birtokokat, Salamon-földet, Tymar birtokot és Vroz-földet, Chorgou-i birtokrészüket, Val-i Hrensset birtokrészeiket, Tobayd-i birtokrészüket, Tyzekurunth, Bark, Zaar, Mortonuasara és Paagh falvakat a Vértesben és Bakonyban s a körülöttük lévő helyeken és értük, szavatossági biztosítékkal, nekik és örököseiknek Dumbo és Nyek királyi várait adja a hozzájuk tartozó birtokokkal és falvakkal.