31. Veszprém megye - Felsődörögd falu és a Dörögdi templomrom

Taliándörögd területén a középkorban négy egyházas település volt: Felső és Alsó-Dörögd, Imár vagy Tímár és Ráskó. Felső-Dörögd templomát Szent András apostol tiszteletére szentelték. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az ereki püspöki birtok határait állapítják meg. Mint érdekelt határbirtokosok, megjelentek „populi de Drugd" és „terra Drugd" birtokosai, és tiltakoztak a határmegállapítás ellen. A XIII. században a templom Felsődörögd központjában állt, a mai Baksa-hegy lábánál. Az 1330-as években a község plébánosa Dörögdi Pál.

Mind a négy településsel összefüggött a Dörögdi család neve. Birtokuk volt Zala vármegyében Alsó és Felső Dörögd, Imár és Dencs, részbirtokai voltak Diszel, Pabar és Sárosdfő falvakban is. Veszprém megyében birtoka volt Tótvázsony. Sopron megyében Petryk és Kury.

Meskó veszprémi püspök 1339. április 26-án adja ki azt az oklevelét, melyben Miklós egri püspök kérelmére rendezi a Felső-Dörögdi Szent András plébániatemplom jogi helyzetét, és tizedszedési jogát. Úgy intézkedik, hogy a Felső-Dörögdi Szent András egyházat kiveszi a zalai főesperes joghatósága alól, és a saját joghatósága alá helyezi. Egyben úgy rendelkezik, hogy a Felső és Alsó-Dörögdi tizedet a Szent András egyház plébánosának adja. Rendelkezései és a kápolnának az anyaegyházhoz való csatolása miatt azonban az alsódörögdi Mária kápolnának kegyurai, Dörögdi Kilián mester fiai, András és István az esztergomi érseknél panaszt emeltek. Ezután Meskó püspök úgy intézkedett, hogy a két falu tizedét a plébánosnak, a mesternegyedet pedig az alsódörögdi Mária kápolnának juttatja, és megengedi, hogy a Dörögdi családhoz tartozó alsódörögdi nemesek a kápolna részére papot válasszanak. Meskó veszprémi püspök oklevelét Csanád esztergomi érsek Esztergomban 1339. július 22-én kiadott oklevelével megerősítette. Miklós püspök 1347-ben azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy Meskó püspök rendelkezéseit erősítse meg. A kérelméből kitűnik, hogy a vitás tized értéke évi 3 ezüst márka volt, és a Szent András egyház papja ekkor lett rector-ból plebanus. A rendelkezést VI. Kelemen pápa 1347-ben erősítette meg és hagyta jóvá, miszerint Dörögd plébániája az illetékes zalai főespereshez tartozik.

II. Ulászló oklevelének a császári csapatok dúlására vonatkozó kitétele Miksa német-római császár 1490. évi dunántúli hadjáratát idézi. Miksa 1490. október 31 - november 3. között Rendeken táborozott, és 1490. november 8-án vonult be Veszprémbe. Veszprém elfoglalásával egyidejűleg megadta magát Vázsonykő vára is. Valószínű, hogy ezek a hadműveletek Felső-Dörögdöt is érintették.

Felső-Dörögdön birtoka volt Kinizsi Pálnak is. 1521-ben Tuskanith András, Kamichaczi Horvát Márk özvegyét, most Kereky Gergely özvegyét, Magyar Benignát tiltja Kamichaczi Horváth Márk és János birtokainak, így Felső-Dörögdi birtokainak is elidegenítésétől.

Dörögdi Miklós építette Felső-Dörögd Szent András plébánia templomát, mely maradványaiban is szépen fennmaradt szülőfalujában. Dörögdi Miklós veszprémi kanonok, 1317-ben nyitrai főesperes, később pozsonyi prépost, esztergomi érsek, majd egri püspök. 1316. május 1-től - 1317. május 1-ig terjedő időszakban a bolognai jogi egyetemen a külföldi tanulók rektora volt. Meskó veszprémi püspök 1338-ban kiadott oklevele a következőket monda róla: Miklós egri püspök a veszprémi egyházmegyéből származott, testvérei voltak István és Onch és mindnyájan kegyurai voltak a Szent András plébániatemplomnak. 1339. április 24-én Dörögdi Miklós felavatja a templomot.

A török hódoltság megszűntével Felső- és Alsó-Dörögd, valamint Imár is királyi újra adományozás folytán több család között oszlott meg. 1718. július 3-án Erdődi Pálffy Miklós nádor meghagyja a veszprémi káptalannak, hogy néhai Simon János fiát Ádámot és Vízkeleti Ferencet Alsó- és Felső-Dörögd, valamint Imár birtokokba iktassa be. Az oklevél elmondja, hogy a felsorolt birtokok egykor idősebb Dörögdy Pálnak és testvéreinek, Mihálynak és Jánosnak voltak birtokai II. Ulászló király újra adományozása folytán. A család azonban Dörögdi Mihály és János személyében fiúágon kihalt, és akkor Simon Ádám lépett ott birtokba. Ugyancsak Erdődi Pálffy János nádor 1718. szeptember 6-án megkeresi a veszprémi káptalant, hogy Császár Györgyöt, Vas Miklóst és Kandikó Mihályt Alsó- és Felső-Dörögd és Imár birtokokba iktassa be. Ez az oklevél is megemlékezik arról, hogy egykor Dörögdi Mihálynak és Jánosnak voltak birtokai, ezeknek személyében azonban a Dörögdi család fiágon kihalt.

Ennek az oklevélnek kiadását megelőzően a Dörögdi család Alsó- és Felső-Dörögdi ága egyezséget kötöttek az óbudai káptalan előtt. A káptalan bizonyítja, hogy egyfelől megjelent előtte Kilián fia András és István fia János Felső-Dörögdről, maga és távollevő testvérei, Péter, Benedek és András ugyanazon István fiai helyett és képviseletében, másfelől megjelent előtte Miklós egri püspök képviseletében nagyságos Tolnai Péter egri kanonok, továbbá István fia Pál, András és István, valamint néhai Onch fia Mihály személyesen, valamint Miklós esztergomi és egri kanonokok képviseletében. A másik Miklós és Jakab, ugyancsak a néhai nagyságos Onch fiai, továbbá Kilián fia András, István és János kijelentik a káptalan előtt, hogy ők és ivadékaik a Felső-Dörögdi plébánia hívei maradnak, és az Alsó-Dörögdi kápolna a Felső-Dörögdi egyház fiókja lesz. Ezt a Felső- Dörögdi Szent András apostol tiszteletére szentelt egyházat régtől fogva az említett püspök és testvéreinek ősei alapították és építették és most az említett püspök úr megnagyobbíttatta és kibővíttette. Az Alsó- Dörögdi Szent Szűz tiszteletére avatott kőből épült és helyreállított kápolnát sem fallal körül venni, sem ahhoz búcsút fűzni nem szabad. A Dörögdi családhoz tartozó Felső-Dörögdi nemesek a templom kegyurai, a Szent András tiszteletére emelt főoltár előtt és a Boldogságos Szűz oltára előtt és mellette állanak, a hozzájuk tartozó úri nők pedig a Boldogságos Szűz oltára előtt helyezkednek el nyugatra érkezési sorrendben. Az Dörögdi családhoz tartozó Alsó-Dörögdi nemesek szintén megjelenhetnek a templomban és a férfiak a Szent Domokos oltár előtt és oldalt, a hozzájuk tartozó nők pedig az oltártól nyugatra, érkezési sorrendben helyezkednek el. A Dörögdi család Alsó-Dörögdi ágának tagjai a templom déli szögleténél temetkezhetnek. Háborús időkben jobbágyaikkal együtt menedéket kereshetnek a templomban és vagyonukat a templom déli részében helyezhetik el. Azonkívül Miklós püspök azt a negyven hold földet, melyet annak idején Dörögdi Andrástól 40 budai márkáért vásárolt meg, örökre és visszavonhatatlanul a Szent András plébániatemplomnak adományozza. 1360-ban ide temették Dörögdi Pál plébánost és feleségét.

Nincsen pontos adatunk arra, hogy mikor pusztult el a Szent András plébániatemplom, de valószínű, hogy 1548-ban, amikor a falut a török felégette. Az 1548. évi adóösszeírás szerint Felső-Dörögd már puszta, és egy év múlva, 1549-ben is csak adóhátralék jegyzékben szerepel. 1550-től kezdve nem írják össze. Alsó-Dörögdöt is felégette a török, lakói akkor elmenekültek, majd újra összeírják, 1598-ban 8 házat említenek, de 1600-ban már ismét puszta.

A felsődörögdi plébániatemplom maradványait első ízben Ádám Iván ismertette 1881-ben. Már akkor is csak a templom szentélyrésze és a déli oldalon hozzá épített sekrestye állott fenn, a hajó teljesen elpusztult. Rajzban örökítette meg a szentély keleti zárófalát a sekrestye csatlakozó zárófalával együtt és a szentély faloszlopának egyik fejezetét. A talajművelés a törmelékréteggel borított romokhoz nem férhetett hozzá, így megkímélte azokat. A fennálló rommaradványok tanúsága szerint a plébániatemplom keletelt, egyenes szentélyzáródású, egyhajós építmény. Feltehető, hogy a nyugati részen kegyúri karzat is emelkedett. Románkori alakját és beosztását a gótikus átépítés után is meg őrizte, és újabb változás nélkül maradt fenn, egészen pusztulásáig.

Az elpusztult plébániatemplom maradványairól első ízben az 1745. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv emlékezik meg padányi Bíró Márton veszprémi püspök idejéből: „Van itt egy romba döntött és egykor nagyon fényes szentegyház, melynek helyreállítására semmi remény nincsen." A jegyzőkönyv a helyi birtokosok közül említi vizeki Tallián Ignácot, Hegyesdy Ferencet és Saáry Sámuelt. Megemlíti, hogy Nagyságos Tallián úr építeni kezdett ebben az évben egy kápolnát, ez azonban még nincsen befejezve.

A romtemplomot meglátogatta Dörögdöt Pelargus János dörgicsei lelkész, és 1872-ben ezeket írja: „Említés nélkül azonban nem hagyhatom a már előbb, 5 éve látott Tallián Dörögdi templomromot, amely talán valamennyi leírtak közt legépebb, legnagyobb és legtöbb művészi csínt mutat. Ha jól emlékezem csúcsíves stílű és a barátaihoz legjobban hasonlít."

31. rész: Veszprém megye - Felsődörögd falu és a Felsődörögdi templomrom