61. rész: Veszprém megye - Bercen falu, Szentkirály egyháza és Balatonfüred körzete

61. rész: Veszprém megye - Bercen falu, Szentkirály egyháza és Balatonfüred körzete

Ezen falutörténet egy kissé rendhagyó, ugyanis ez idáig nem történt meg Szent-király-parragja helyének az azonosítása, így a történetet másképp, és korban a 2021. évben kell kezdeni. A mai Balatonfüred területén a középkorban több település létezett, és ezek egyike az általunk megtalált Szentkirály-Parragja. A település Balatonarács felett, a Koloska-forrás felett levő szikla platón helyezkedett el, és egyházas település volt. A falu területe fémkeresős kutatás alapján vált azonosíthatóvá 2021-ben.

Egy kis fémkeresős kutatócsoport (dr. Molnár Miklós, Krámli Zoltán, Krámli Máté és Kaszás Zsolt kiegészülve Sütő Krisztián kutató túravezetővel több területre megkérte a szükséges engedélyeket, majd elkezdték bejárni a területeket.

Elkezdődött egy kicsit másféle kutatás is, a fellelhető írásos dokumentumokban, és elkezdtük vizsgálni a környékbeli, kora-középkori és középkori falvakat. A legközelebbiek Siske, Füred, Kék, Arács, Szikács és vagy Magyaré, valamint Szentkirályparragja, melynek helye ismeretlen. Azt hinnénk, hogy helyben is vagyunk, de nem. Ugyanis nem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy Szentkirályparragjával van dolgunk. Valami más is kell. Meg kellett nézni, hogy a két legközelebbi, Arács és Magyaré vajon jó helyre van-e helyezve, ami a korabeli határjárásokból egyértelműen kitűnik. Rainer Pál – Középkor c. írása remekül segít ebben, hiszen nagyon jól összeszedte a környékbeli falvak okleveleit, leírását. Szentkirályparragját ő még nem tudta elhelyezni.

A terület növénnyel, erdővel fedett, így nehézen kutatható. Először Róma, ami mifelénk a középkori falvak helyén sem ritka, hiszen mindkét népesség nagyjából ugyan oda, vagy a közelben települt egymáshoz, majd egy-egy tárgy a középkor időszakából is előjött. Később a középkor került túlsúlyba, de azért bele-bele futva egy-két Rómába is. Ekkor már felmerült a gyanú, hogy lehetett itt egy középkori telep, és mivel sziklás, nehezen művelhető, inkább az állattartásra gondoltunk. Meg is alapozná ezt rengeteg előkerült kolomp, mindenféle korszakból. Az erős növényzettel fedettség és a szántás hiánya miatt jobbára nagyobb darab leletekkel futunk össze, ami ebből a szempontból nem is baj, mert így szántás nélkül, már a kutatás első időszakában több, ép, egész kora-középkortól a XVI. század első feléig datálható késbe futottunk bele, végekkel, mesterjegyekkel. Aztán néhány kisebb lelet és érme már az Árpád-kor korai, és kezdeti szakaszára datálja a lelőhelyet, és a középkori darabszám nagysága, valamint a középkort végig datáló leletek miatt kezdtük elvetni a „kis középkori telep” lehetőségét, és úgy gondoltuk, itt inkább nagyobb léptékben kell gondolkodni. A leletszóródás mérete arra engedett következtetni, hogy egy jól körül határolható faluval van dolgunk, ami a honfoglalástól, a megtelepedés korszakától egészen az 1550-es évekig állt, és virágzott.

A fenti oklevél szerint az említett egyház erdőjeként említi a Hidegkút alatt elhelyezkedő Evetes erdőt, így ez az erdő is ehhez a faluhoz tartozott.

Sajnos, az itt levő faluval kapcsolatban több adatunk nincs. Elpusztulásaként a környékbeli falvak pusztulásából következtethetünk. Tudjuk, hogy a szomszédos falvak, pl. Kék 1542 körül pusztulhatott el, és többé nem jegyezték, Arács népe 1544-ben török portya miatt elmenekült, majd Füreddel együtt 1548-ban felégették, ezt követően egy ideig mindkettő puszta maradt. Szentkirály települése és temploma sok más Balaton-felvidéki társával még ebben az időben, vagy Veszprém 1552-es eleste után pusztulthatott el egy török rablóportya során. A leleteink is ezt az időszakot igazolják. Ezt követően mindössze egy éremkincs lelet van, amit a hódoltság vége felé rejthetett el valaki, illetve a hajdani község területén legeltetés folyhatott, mivel több kolomp is előkerült. A település templomát pusztulása után sok más település templomához hasonlóan a környékbeli lakosság hordhatta szét.

Érdekesség, hogy a népi legenda említ a területen egy monostort, melynek köveit a környékbeli lakosság hordta szét építkezéseihez. Egy 1841-es térkép barátlakásokat jelez a környéken, erről 1943-ban Cholnoky ír, miszerint a monostor romjait a lakosság hordta szét, és az MRT-ben említik, hogy feltételezett helyén szórvány Árpád-kori kerámiát találtak. Valószínűleg, legalábbis a területet bejárva úgy látszik, hogy ide fut le a település útja, és ez okozhatott itt szórvány kerámia szóródást. A széthordott monostor legendája utalhat akár a település templomára is.

Nagyjából a mai Balatonfüred területén a középkorban több település létezett, és ezek egyike az általunk megtalált Szentkirály egyház faluja, nagy valószínűséggel Bercen. A település Balatonarács felett, a Koloska-forrás felett levő szikla platón helyezkedett el, és egyházas település volt.

Aztán egy oklevélben a környékbeli települések között említésre került egy település. A hamisan 1082-es, László király által kiadott oklevél, melyben a Veszprémi káptalan birtokait írják össze, és megerősítik. Az oklevél a valóságban, Karlinszky Balázs kutatása alapján az 1326–1327 években készülhetett, és az összeírás a veszprémi káptalan birtokai között említi Bercen prédiumot, ahol szőlőművesek és erdőőrök éltek. Magához a településhez 6 szőlő és 2 malom tartozott. A Bercen-i birtokon említ egy szőlőművelőt, akit Kecli-nek mondanak, és a templomban is van a mesternek szőlője szőlőművelővel, akit Fyoc-h-nak mondanak. A felsorolásban az említett Bercen birtokot Csopak és Paloznak után, és Kék előtt, ezen falvak határában említi.

Később a Szentkirálynak szentelt egyházának falujaként említi egy oklevél, amelyet egy 1392-es pernél vesznek elő bizonyítékként, és hamisan 1231. szeptember 4-ére dátumoztak. Az oklevél a tihanyi-apátság Tihany előtti területeinek a határait írja le, tehát a birtok nem az Apátságé, viszont határos azzal. A falu Arács felett, és Kék határában állt. Rainer Pál szerint a falut Szentkirálynak szentelt egyházáról a fehérvári keresztesek falvának tekinthetjük az oklevél alapján. Az oklevél szerint az apátság birtokainak a határa Arács falu alatt, a pataknál lépett ki a Balatonból, és a patakban észak felé haladva szétválasztotta Arács falut (villam Arach) és az almádi apátság falvát, Magyarét a Szent király egyházának az úttól nyugatra lévő falvától. Az említett falu minden bizonnyal Bercen, melynek egyháza Szentkirálynak volt szentelve.

Miután I. András király (1046--1060) Tihanyban 1055-ben megalapította a bencés szerzetesek Szent Ányos-monostorát, rövidesen a bencés rend vált a környék legjelentősebb birtokosává. A bencések mellett a veszprémi püspökség és káptalanja, a Szent Mihály-egyház volt a másik jelentős környékbeli egyházi birtokos. E két egyházi testület birtoklása az egész középkoron át meghatározó jellegű maradt Füred vidékének életében. Melléjük idővel számos kisebb-nagyobb világi birtokos és más egyháziak is társultak.