Tengerd falu
60. rész: Veszprém megye - Tengerd falu és a tengerdi kápolna helye
Elpusztult, nagy valószínűséggel egyházas település volt. Lepsény határának Balatonbozsok felé eső részében feküdt, a mai Veszprém és Fejér megye határán, és határos volt Balatonfőkajárral is.
Tengerd neve először 1256-ban merül fel, amikor Tivadar fia, Miklós alországbíró ,,a Lepsény közelében lévő tengerdi jószágot vásárolja meg" 1256-ban. Tengerd határjárása során említik a „magna via-t”, azt az utat, amely feltehetőleg azonos a Kapurév-Fehérvár úttal. Nemesek nevében többször hallunk nevéről. 1294-ben említenek egy Tengerdi Tivadar Fehérvári prépostot is, aki nagy valószínűséggel innen származott.
1324-ben Miklós fia Miklós mester, Thenguerd-i nemes Thenguerd területén lévő és a nagyapja, Miklós által a Thenguerd-i nemesektől vásárolt szőlőt egy, három nap alatt felszántható műveletlen földdel famulusának, Supunya-i Orrus Syke fia Péternek adományoz különösen azért, mert érte vérét hullatta, sebeket kapott és megcsonkult. Az oklevélben leírják az adományozott föld határait. Ezt az oklevelet 1336-ban átírják.
1327-ben A fehérvári keresztesek ispotályos házának konventje előtt Tengurd-i Benedek fia, László a Tengurd falu határában fekvő javaiból lánynegyed címén 6 hold örökölt földet, 1 telki helyet és 1,5 holdat kitevő szőlőt ad a Mátyás leányát, Sebe-t feleségül vevő Fyle (Füle) falubeli Mialch fiának, Istvánnak.
Elpusztult, nagy valószínűséggel egyházas település volt. Lepsény határának Balatonbozsok felé eső részében feküdt, a mai Veszprém és Fejér megye határán, és határos volt Balatonfőkajárral is.
Tengerd neve először 1256-ban merül fel, amikor Tivadar fia, Miklós alországbíró ,,a Lepsény közelében lévő tengerdi jószágot vásárolja meg" 1256-ban. Tengerd határjárása során említik a „magna via-t”, azt az utat, amely feltehetőleg azonos a Kapurév-Fehérvár úttal. Nemesek nevében többször hallunk nevéről. 1294-ben említenek egy Tengerdi Tivadar Fehérvári prépostot is, aki nagy valószínűséggel innen származott.
1324-ben Miklós fia Miklós mester, Thenguerd-i nemes Thenguerd területén lévő és a nagyapja, Miklós által a Thenguerd-i nemesektől vásárolt szőlőt egy, három nap alatt felszántható műveletlen földdel famulusának, Supunya-i Orrus Syke fia Péternek adományoz különösen azért, mert érte vérét hullatta, sebeket kapott és megcsonkult. Az oklevélben leírják az adományozott föld határait. Ezt az oklevelet 1336-ban átírják.
1327-ben A fehérvári keresztesek ispotályos házának konventje előtt Tengurd-i Benedek fia, László a Tengurd falu határában fekvő javaiból lánynegyed címén 6 hold örökölt földet, 1 telki helyet és 1,5 holdat kitevő szőlőt ad a Mátyás leányát, Sebe-t feleségül vevő Fyle (Füle) falubeli Mialch fiának, Istvánnak.
1412-ben Garai Miklós nádor ítéletleveléből több birtok felosztásáról hallunk. Ebben szerepel Tengerd birtokokra vonatkozó oklevelek közül a Károly király utolsó pecsétje alatt kelt megerősítő oklevél, és Lajos királynak ezt megerősítő kétpecsétes oklevele, ami Dénes bán fiainak és Apolina-nak jutott. Károly király ezt átíró és új adományt tartalmazó oklevele Dénes bán fiaié és Apolina-é lett, a fehérvári káptalan Tengerd iktatásáról szóló oklevelét Dénes bán fiai és Apolina kapták. Jobbágyai rovásadója 1488-ban négy, egytelkes nemeseié egy forint.
1515-ben II. Ulászló király meghagyja a fehérvári káptalannak, hogy küldje ki hites emberét, s annak jelenlétében a királyi ember a Veszprém megyei Thengerd possessióban levő királyi jog birtokába királyi adomány címén Kayar-i Fwrko Barnabást, Buda vára alvárnagyát, és Egresi Lőrincet, bácsi kanonokot bevezesse. Ezt átírja a fehérvári káptalan 1515. november 23-i jelentésében, ekkor a fehérvári káptalan jelenti II. Ulászló királynak, hogy miután 1515. október 20-i parancsára Fwrko Barnabást, Buda vára alvárnagyát és Egres-i Lőrincet, bácsi kanonokot királyi adomány címén be akarták vezetni a Veszprém megyei Thengerd possessióban levő királyi jog birtokába, annak Thengerd-i Ferenc és Mihály, valamint név szerint említett társaik annak ellent mondottak, ezért őket a nevezettek ellenében Szent György nyolcadára törvénybe idézték.
Az 1520-as összeírásban 22 jobbágyot írtak össze, közülük 11-nek a helybeli plébános volt földesura. Minthogy az új kori adó jegyzékben már nem szerepel, bizonyos, hogy 1531 előtt elnéptelenedett, és többé nem is települt meg. 1593-ban néptelen puszta, neve Thengerd formában van írva. A XVI. század második felében szőlőit írják össze, melyeket a lepsényiek művelnek.
A XVI. század végén Bozsok falunál olvashatjuk, hogy a Tengerdi és a Kajári Kenesei család telepít rá ismét népességet, melyet 1638-ban adóztatnak először.
1515-ben II. Ulászló király meghagyja a fehérvári káptalannak, hogy küldje ki hites emberét, s annak jelenlétében a királyi ember a Veszprém megyei Thengerd possessióban levő királyi jog birtokába királyi adomány címén Kayar-i Fwrko Barnabást, Buda vára alvárnagyát, és Egresi Lőrincet, bácsi kanonokot bevezesse. Ezt átírja a fehérvári káptalan 1515. november 23-i jelentésében, ekkor a fehérvári káptalan jelenti II. Ulászló királynak, hogy miután 1515. október 20-i parancsára Fwrko Barnabást, Buda vára alvárnagyát és Egres-i Lőrincet, bácsi kanonokot királyi adomány címén be akarták vezetni a Veszprém megyei Thengerd possessióban levő királyi jog birtokába, annak Thengerd-i Ferenc és Mihály, valamint név szerint említett társaik annak ellent mondottak, ezért őket a nevezettek ellenében Szent György nyolcadára törvénybe idézték.
Az 1520-as összeírásban 22 jobbágyot írtak össze, közülük 11-nek a helybeli plébános volt földesura. Minthogy az új kori adó jegyzékben már nem szerepel, bizonyos, hogy 1531 előtt elnéptelenedett, és többé nem is települt meg. 1593-ban néptelen puszta, neve Thengerd formában van írva. A XVI. század második felében szőlőit írják össze, melyeket a lepsényiek művelnek.
A XVI. század végén Bozsok falunál olvashatjuk, hogy a Tengerdi és a Kajári Kenesei család telepít rá ismét népességet, melyet 1638-ban adóztatnak először.
1331-ben Károly király meghagyja a budai káptalannak, hogy az örökösök nélkül elhalt Tengurd-i Miklós összes birtokait iktassa Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i comes részére. 1379 és 1389 között kelt oklevél szerint a birtokot, amit I. Lajos király az örökösök hátrahagyása nélkül elhunyt Kayar-i Márk fiainak, Miklósnak és Tamásnak adott, és a veszprémmegyei Kayar (Kajár) határai között fekszik, György mester veszprémi olvasókanonoknak és mostoha testvéreinek, Saar-i Iwan fia Miklós fiainak, Péternek és Andrásnak új adomány címén adományozza. Ezt az oklevelet a veszprémi káptalan 1389. máj. 16-i oklevelében átírja.
1628-ban rajzolódik ki a Tengerdy család fokozatos térnyerése Tengerd pusztán kívül, a szomszédos helységben. Bosoki Pál halála után itt maradt özvegye és rokonok adták el a birtokot a Tengerdy családnak. Ekkor tűnik fel először a Kajáron lakó Kenesei család neve, Bosoki Ádám ugyanis őt vallja jogos örökösének. 1630-ban Bozsokot, Kisbozsokot, Tengerdet is felosztja egymás között a Tengerdy család két ága. A Bozsokban is birtokot szerző Tengerdy család első, névadó birtoka. A Tengerdy család 1631-es osztályegységében szereplő leírás szerint fekvésének behatárolása elég nehéz. Eszerint Lepsénnyel határos, szántóföldjei Tószegre dűlnek, és említik az itteni kis kápolnát is (tengerdi „kapona"). Eszerint, és mivel 1520-ban említenek helyi plébánost, egyházas hely lehetett.
1700. január 16-án Bosoki Nagy másként Tengerdi Erzsébet a káptalan előtt bejelentette, hogy László Jánostól származó István fiát, unokáit Bosok possessióban, Kis Bosok és Tengerd pusztákban minden jogaiban, anyai és apai nemesi birtokrészeiben, első fokon örököseivé teszi. Vízkeleti József, a Tengerdy család férfiágának patrónusának özvegye 1731-es végrendeletében Tengerd-pusztai birtokáról rendelkezik. A róla nevezett Tengerdi nemesi család bírta Bozsokkal együtt, még az új korban is. 1759-ben F. Büki Nagy Istvánné bérbe adja Tengerd pusztai birtokrészeit 6 évre Nádasdy Boldizsárnak, majd 1760-ban a Nádasdyak árendálják.
Az 1857. évi kataszteri felmérésben Balatonfőkajár határában szerepel, 1859-ben Balatonbozsokhoz tartozó puszta. Teljesen elpusztult, ma már helye sem látható.
Az 1857. évi kataszteri felmérésben Balatonfőkajár határában szerepel, 1859-ben Balatonbozsokhoz tartozó puszta. Teljesen elpusztult, ma már helye sem látható.