Akalats falu, Paks-Cseresznyés körzete
További, érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
Területén a honfoglalás körül, Taksony uralkodása idején telepedett meg az egyik legnagyobb Besenyő népcsoport. Ebben az időben a Paks és Györköny közti települést még nem Cseresznyésnek hívták, hanem Akalacsnak. A környék Akalaccsal együtt rengeteg besenyő eredetű helynevet őrzött meg, és neve, hasonlóan a többi Besenyő törzsi nevekhez, lószínnevet jelent. A teljes jelentése fehér tarkácska, esetleg fehér paripa.

1422. Jún. 17-én, Budán Zs. a leleszi konventhez intézett oklevelében kéri, hogy a néhai Homonnai Jánosnak Pakosi Olivér leányától, Ilonától született leányai, Margit és Ilona asszonyok nevében előadott kérésre küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike szólítsa fel Pakosi Domokos fiát, Miklóst és annak fiát, Imrét, valamint Domokos fiának, Lászlónak fiait, Jánost és Zemeret, hogy adják át az asszonyoknak a nagyanyjuknak járó hitbért és jegyajándékot, valamint Olivér összes, őket vásárolt jogon megillető birtokának felét és a reájuk vonatkozó okleveleket, és ha erre nem hajlandóak, idézze őket különös jelenléte elé, majd tegyenek neki jelentést az eljárásról. A szóban forgó birtokok között Acal néven szerepel Acalacs neve is.
Akalats falu területe a Pakshoz tartozó Cseresznyéspusztától északnyugatra fekszik. Cseresznyéspuszta, és a terület múltja a honfoglalás előtti időkig nyúlik vissza. Jelenleg Akalacs területén telepített erdő van. Régészeti kutatásakor megtalálták a templomának helyét, a temetőt, valamint több gazdasági és lakóépület, és a templom közelében egy téglaégető és egy mészégető kemencét is. A község a régészeti leletek alapján az Árpád-korban már létezett. Templomáról adattal nem rendelkezünk, és a faluról is igen kevés adatunk van.
1560. febr. 7-én kelt oklevele szerint I. Ferdinánd király újból adományozza Paksy János komáromi főispán és várkapitány, továbbá Paksy Lajos és Jób részére, melyben Gradacz, Sagovina, Orja és Csukancz pozsegamegyei és egyéb fehér-, arad-, tolna-, solt- és szabolcsmegyei birtokokat, köztük Akalas falut is. A töröktől való félelem miatt a helyszínen már nem történhetett meg a beiktatás, ezért a több fehér- és komárom vármegyei tanú jelenlétében az elsorolt jószágok birtokába Komárom várában iktatták be. Ezt követően, a török hódoltság idején pusztulhatott el, és 1580-ban a szekszárdi szandzsák török összeírásában Akalacsot már üres pusztának írják le, és nem adózott.

1703. jan. 23-án Bécsben kelt a királyi kamara szerződése, melynek értelmében a Paksy család leányági leszármazóinak Tolna, Fehér, Komárom, fehérmegyei Soltiszék, Pilis, Csongrád, Szabolcs, Bihar, Békés, Posega, Kőrös és Orbász vármegyékben fekvő Paksy birtokokat, köztük Akalacsot 32.000 forint ellenében átengedi. Ekkor már maga a falu nem létezett, csupán birtokként írták le, és soha többé nem hallunk róla. A XIX. századi kataszteri térkép pusztaként jegyzi, és a helyén kiskertek vannak.

A környék az évek múlásával természeti tájjá alakult, ahova Akalacs is tartozott. A korábbi települések már sohasem épültek újjá eredeti formában. Templomának romját a lakosság építkezésekhez hordta szét. A XIX.-XX. század fordulóján Akalacs és Cseresznyés Paks hatodik kerületébe tartozott, tehát a századforduló után lehet külön Cseresznyéspusztáról beszélni. Akalacspusztán 6 ház maradt, Cseresznyéspusztán pedig 41 ház volt. A korábban jelentős szerepet betöltő szőlőművelés a század elején ismét hódított, de mára Akalacs területe csupán erdőből, és füves rétből áll.
55. rész: Tolna megye - Akalats, Akalacs falu és Paks-Cseresznyéspuszta körzete
Akalats falu
Források:

Zsigmond kori oklevéltár
Régészeti kutatások Magyarországon 2008-2009. K. Németh András
MCBUBU 2021.02.28. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Akalats falu  v.1.3
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra.
Köszönöm szépen!