56. Veszprém megye - Egyházasbedege falu

A hajdani Egyházasbedege település Homokbödöge mellett, az Öreg-séd feletti síkon, a Pusztabödögei dűlőben található. Bedegéről 1243-ban hallunk, ekkor földesura Laszkarisz Mária királyné. Ebben az évben Béla király az őt szolgáló Scemeyn nevű királynéi aranyművest ifjúságától teljesített szolgálataiért, és a tatárjárás alatt megmutatott hűségéért kiemeli a falusi nemzetségéből, és őt, testvérét Andronikuszt, valamint Kocs és Kasza nevű unokatestvéreit aranypecsétes oklevélben a nemesek rendjébe iktatja. A király úgy rendelkezik, hogy Scemeyn a királyi udvarba megfordulhat, illetve oda költözhet. Ők lehettek az ősei a XV. század végén élő egytelkes nemeseknek. A falu a 14. században két részre szakadt, Egyházas és Homokbedegére. Egyházasbödögén az egytelkesek mellett az Uzsaliak birtokosok. Templomáról közelebbit nem tudunk.

1455.10.15-én kelt oklevelében László király a Homokbedegei Marocz István leányait, Margitot, Bewthei Tamás feleségét és Klárát, Homokbedegei Baso János özvegyét, atyjuknak a Homokbedege és Eghazasbedege birtokokban bírt részeiben fiúsítja. Néhány hónap elteltével, 1456. januárjában Bedegei Baso György és Tamás, valamint Bedegei János özvegye, Klára és Bedegei Tamás felesége, Margit asszonyok panaszt tettek, miszerint Eghazasbedegei András fia Zsigmond, édestestvére Gáspár és familiárisa, Ambrus Eghazasbedegei Egyeddel a házukra törtek, őket megverték, és a javaikat elvitték. Amikor a panaszosokat a királyi ember be akarta vezetni a Homogbedege és Eghazasbedege birtokok bizonyos részeibe, Homogbedegei Péter fia, Miklós és fiai, Jakab és Balázs társaikkal a panaszosokra támadtak, és meg akarták őket ölni. A panasz tárgyában Garai László nádor meghagyta a veszprémi káptalannak, hogy hites emberének jelenlétében a nádor embere tanú vallatással állapítsa meg a valóságot és a szükséges idézéseket Szent György nyolcadára, május 1-ére foganatosítsa. Augusztus 12-én Veszprém vármegye előtt Bedegei János fia György, és nővérének fia Tamás, valamint Bedegei János fia György és társai a folyó perüket elhalasztják azzal, hogy azt közben Bedege birtokon összeülendő hat békebíró ítéletének vetik alá, és ha az egyezség nem jön létre, a pert folytathatják.

1460.05.22-én a pannonhalmi konvent előtt Kisdémi Ágoston fia, Gergely a Bedege birtokon lévő fél telkét 11 forintért elzálogosítja Bedegei Péter fia Miklósnak és fiainak, Jakabnak és Balázsnak.

1466.09.25-én Mátyás király meghagyja a veszprémi káptalannak, hogy hites emberének jelenlétében a királyi ember Homokbedegei Baso János fia György, és ennek fia, Tamás és leánya, Anasztázia és társaik nevében előadott panaszokra vonatkozólag tartson tanú vallatást, és a szükséges perbehívásokat foganatosítsa. Az említett Panasz szerint három évvel korábban László tihanyi apát Thosok birtokban élő jobbágyaival a panaszosok Veszprém vármegyei Lewrinche határában levő szántói, rétjei, legelői és erdői nagy részét jogtalanul elfoglalta, továbbá öt évvel ezelőtt Lewrinche-i Chebi Balázs társaival a panaszosok Lewrichei házára törtek, és az ott lakó két jobbágy 8 aranyat érő ökrét elhajtották, ezen kívül Homokbedegei Pál fia, Tamás a panaszos György kertjének kerítését Bedegében lerombolta, valamint Debrenthei Tamás nyitrai püspök a panaszos Györgyöt megrohanta, gabonával megrakott 16 aranyat érő szekerét és azt húzó nyolc ökrét elvette és elhajtotta.

1480-ban plébánosát név nélkül említik, valamint 1488-ban Egyházasbedege falu földesura Uzsali László, és 1 forint adót fizetett, valamint rajta kívül 4 egytelkes nemesi családot találunk, akik 2 forint adót fizettek.

1512.10.29-én kelt oklevelében a fehérvári keresztesek konventje jelenti, hogy II. Ulászló király 1511. november 19-i iktatóparancsára Beychi Kelement és Ambrus nevű fiát, Chathari Balázs leányát, Dorottyát, valamint Chathari Tamás leányait, Margitot és Dorottyát, Ágostonffy György, Petherffy Balázs és Basso Benedek Veszprém vármegyei Homokbedege és Eghazasbedege, valamint a vasmegyei Zekefewlde, és Chathari Balázs Veszprém vármegyei Bylyge és Chathar birtokába a felsorolt szomszédok jelenlétében ellentmondás nélkül beiktatta.

1517.08.30-án oklevelében Lajos király Berellewi Berelley Mátyásnak és feleségének Zabadchok nevű pusztáját és Eghazasbedegei Zabo Mihálynak Eghazasbedege birtokon fekvő két telkét, a magszakadás miatt háramlott birtokokat Beyczi Kálmánnak adományozza. Megparancsolja a veszprémi káptalannak, hogy Beychi Kálmánt a Berellewi Berelley Mátyás Zabadchok nevű pusztájába, valamint Eghazasbedegei Zabó Mihálynak és feleségének, Dorottyának az Eghazasbedege birtokon fekvő részbirtokába királyi adomány címén vezesse be.

1469.03.03-án Budán kelt oklevele szerint Mátyás király meghagyja a veszprémi káptalannak, hogy hites embere jelenlétében a királyi ember Naghcholthai Baso Györgyöt és Cheh Mihály feleségét, Margit asszonyt, Bedegei Morocz István leányát a néhai Morocz Istvánnak a Homokbedege és Eghazasbedege birtokokban bírt, öröklési jogon megillető részeibe bevezesse.

1518 és 1519 években Sebestyén nevű Eghazasbedegei plébánost említik, valamint 1519.10.23-án Budán kelt oklevél szerint Ujlaki Lőrinc országbíró a Veszprém vármegyei Zabadchok predium és Egyházasbedegében levő két jobbágytelek statuciója megóvása miatt Beyczi Kálmán felperes és Berellewi Gergely, Imre és András, Berellewi Kochy János és más társaik, alperesek között keletkezett peres ügyük tárgyalását elhalasztja.
1522-ben ismét név nélkül említik plébánosát, majd lakói 1543-ban elmenekültek a törökök elől, így a község elnéptelenedett. A hódoltság idején lakatlanná vált helységről 1698-ban hallunk utoljára, ekkor feljegyezték, hogy nincs egyháza.

2020-ban a hajdani község területén a Gróf Esterházy Károly Múzeum a Pápai Múltkutatók Közösségi Régészeti Programja keretében Dr. Péterváry Tamás vezetésével lelőhelyfelderítést és műszeres vizsgálatot tartott, mely kiemelkedő eredményekkel zárult. Régészeti kutatás jelenleg is folyik a területen.

56. rész: Veszprém megye - Egyházasbedege falu és Homokbödöge körzete