9. Veszprém megye - Alcsab, Szentistváncsab falu és a templomromok

A honfoglaló magyarok közül a Kál nemzetség Bulcsu törzse szállta meg a vidéket. A mai Csabrendek az alábbi falvakból alakult ki: Rendek, Al- és Felcsab, később Szentistváncsab. Alcsab és Felcsab településeket együtt kezeljük. Csab elpusztult falut és templomát Csabrendek határában, Nagytárkánypuszta felé indulva, a Csabi majorba vezető földút mentén találjuk. Jobb oldalt találunk egy kis földutat a szántón, ami egy fás területhez visz. Ennek a facsoportnak a belsejében található az Alcsabi templomrom. A sűrűn benőtt templomból falmaradványok látszódnak, a templombelsőben és körülötte vastag omladék van. A templom a 13.sz-ban épült, és titulusát nem ismerjük. A középkorban a faluról elnevezett Csabi várjobbágy nemzetség, illetve az abból származó családok birtoka volt. A zalai várjobbágyok közül a XIII. században kiemelkedő Csabi nemzetség névadó falva. A középkorban mindig a nemzetségből származó Csabi és Basó családok birtoka.

Felcsab 1369-ben tűnik fel Szentistváncsabként, mégpedig előbb az egyház épül fel, majd körülötte épül fel a falu. Birtokosai a Csabi családok, majd a Csuzy család. 1383.07.13-én Erzsébet királyné a zalai konventnek meghagyja, hogy elrendeli Margit asszonynak, Chab-i László fia László leányának királyi új fiúsítás címén történő bevezetését atyjának, a Zala megyei Chab, Rennuk és Kwrbeu possessiókban levő részei birtokába. 1383.08.21-én a zalai konvent Erzsébet királyné 1383. július 13-i parancsára Margit asszonyt ellentmondás nélkül bevezette atyja, László fia László Chab, Rennuk és Kwrbeu possessiókban levő részei birtokába.
Visszatérve a műútra, pár méter után balkéz felől, ha lefordulunk a földútra, eljuthatunk a Szentistváncsabi templomromhoz. A harmadik magaslesnél, ha megállunk, és balról párhuzamban látjuk magunk mellett a Csabrendeki templomtornyot, akkor jobbkéz felől található bent a bozótosban a Szentistváncsabi templomrom. A templomból ma már csak pár kő látszódik. Ez a templom is a 13. században épült, és Szent István vértanú tiszteletére szentelték. Felcsab a XV. századtól Szentistváncsab, majd Szentistván néven önálló falu.
Redneken kelt 1455.12.13-án a Zalamegye hatósága, alispánok és a szolgabírák oklevele, melyben bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Chab-i Fülöp fia Mihály, másrészt Chab-i Baso János, amikor Mihály bejelentette, hogy mivel Chab-i Baso Jánosnak összes Galsa-i, Chab-i és Rednek-i birtokrészei nála vannak zálogban, azokból egy sessiot a Szent István-féle Chab-ban, amely 4 arany forintért volt nála elzálogosítva, a pénz visszanyerése után visszaadta neki.

9. rész: Veszprém megye - Csab falu és az Alcsabi valamint Szentistváncsabi templomromok

A tatárjárás idején Rennekkel, a mai Csabrendekkel együtt mindhárom falu a templomával együtt elpusztult, de hamar újjáéledtek, és mindegyiknek parochiális temploma volt. A XIV. század első felében már kettős település, Fel- és Alcsab. 1333-ban ismerjük papjaikat, a pápai tizedjegyzék említi őket. Alcsab papja Miklós, a ki 1333-ban húsz kis denárt, 1334-ben meg 13 kis és 6 széles denárt fizet pápai tized fejében. Felcsab papja ekkor Pál.
1349. máj. 1-én Pál országbíró felszólítja Károly fia András, Myke fia Miklós, László fia László, Demeter fia Dávid és Demeter fia Demeter Chob-i nemeseket, valamint Princh fia Imre fia Jánost, hogy máj. 1-én jelenjenek meg a színe előtt, Heym fia Pál fia Benedek mester ellenében. 1349. máj. 8-án Budán Pál comes, Lajos király országbírója azt a pert, amelyet korábbi oklevelének megfelelően Heym fia Pál fia Benedek mester indított máj. 1-jén Károly fia András, Myke fia Miklós, László fia László, Demeter fia Dávid és Demeter fia Demeter Chob-i nemesek, valamint Princh fia Imre fia János ellen, akik közül az utóbbi időközben elhunyt, így apja, Imre ellen folytatódik a per - a zalai várhoz tartozó Kurbeu birtok Benedek mester részére történő iktatásakor tett ellentmondásuk miatt, királyi parancsra.

Az 1464-ben említett Szent Márton kápolna valószínűleg e templom mellett állt.
A török idők újra teljes pusztulást hoznak, csak Rendeken marad némi élet, és Sümeg várának közelsége állandó véres harcokat jelentett.
A későbbi fejlődés folyamán a XVI. században, a dikajegyzékben és más forrásokban már csak Csab és Szentistváncsab települések fordulnak elő. 1542-ben Szentistváncsabnak is két része van; egy nemesi, kuriális és egy jobbágyi része. Ebben az évben Csabon 3 nemes fizetett taksát, 1 forintot, illetve 50 dénárt. Öt lakott és 4 szegény portát írtak össze. Mint útba eső falut a török 1548-ra szinte teljesen elpusztította, és felégették. 6 szegényen kívül minden lakosa elhagyta. Plébániája a pusztulás után 1550-ben már betöltetlen volt. A következő évek újratelepülést hoztak, de 1564-ben teljesen elpusztult.
Birtokosai Csabi és Csabi Bazsó családok, mellettük feltűnik 1563-ban zálogos birtokosként a kapornaki apát. A csabi Szent Márton templom az 1564-es török támadás során pusztult el, Csab falu is akkor néptelenedett el. Ettől kezdve Csab puszta, csak néhány esetben találunk benne kevés nemesi lakosságot, és 1589-ben feltűnik a birtokosai között a Bornemissza család.
1632-ben a Sümeget környező hat település török uralom alá került, de a várat nem tudták bevenni. Ekkor a két Csab maradék lakossága is elmenekült, soha többé nem tértek vissza. Csak Rendek maradt valamelyest lakott.

A lakosok nagy része mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott. Sok volt a részes juhász, akik egy-egy uraságnak vagy nemesnek a birkáit legeltették, és fizetés fejében a szaporulat bizonyos hányada őket illette meg. „Birkásoknak” hívták őket, akik évek múltával meggazdagodtak. Legelő volt bőven, tavasszal a köves hegyoldalakon, később a ritkásabb erdőkben, tisztásokon és az ugarnak hagyott földön tudott legelni a nyáj. A gulyások tavasztól őszig kint voltak a hegyekben. ősszel innen hajtották a jószágot a renneki vagy sümegi vásárra.
Felcsab 1369-ben tűnik fel Szentistváncsabként, mégpedig előbb az egyház épül fel, majd körülötte épül fel a falu. Birtokosai a Csabi családok, majd a Csuzy család. 1383.07.13-én Erzsébet királyné a zalai konventnek meghagyja, hogy elrendeli Margit asszonynak, Chab-i László fia László leányának királyi új fiúsítás címén történő bevezetését atyjának, a Zala megyei Chab, Rennuk és Kwrbeu possessiókban levő részei birtokába. 1383.08.21-én a zalai konvent Erzsébet királyné 1383. július 13-i parancsára Margit asszonyt ellentmondás nélkül bevezette atyja, László fia László Chab, Rennuk és Kwrbeu possessiókban levő részei birtokába.
Visszatérve a műútra, pár méter után balkéz felől, ha lefordulunk a földútra, eljuthatunk a Szentistváncsabi templomromhoz. A harmadik magaslesnél, ha megállunk, és balról párhuzamban látjuk magunk mellett a Csabrendeki templomtornyot, akkor jobbkéz felől található bent a bozótosban a Szentistváncsabi templomrom. A templomból ma már csak pár kő látszódik. Ez a templom is a 13. században épült, és Szent István vértanú tiszteletére szentelték. Felcsab a XV. századtól Szentistváncsab, majd Szentistván néven önálló falu.
Redneken kelt 1455.12.13-án a Zalamegye hatósága, alispánok és a szolgabírák oklevele, melyben bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Chab-i Fülöp fia Mihály, másrészt Chab-i Baso János, amikor Mihály bejelentette, hogy mivel Chab-i Baso Jánosnak összes Galsa-i, Chab-i és Rednek-i birtokrészei nála vannak zálogban, azokból egy sessiot a Szent István-féle Chab-ban, amely 4 arany forintért volt nála elzálogosítva, a pénz visszanyerése után visszaadta neki.