8. rész: Veszprém megye - Ujlak falu és az Ujlaki templomrom
A Club Tihany Hotel sorompós portáján áthaladva, egészen a hotel sarkáig kell menni, a parkoló szélére. A parkoló délnyugati csücskénél van egy kerítés, két kapuval. Az első kapu az íjászoké. A második kapun áthaladva a lépcsőn fel kell menni, és a rom ott van előttünk.
A középkorban a terület együtt fejlődött a Magyar Királysággal. A földdarab fölött sokféle földesúr, szerzetesrend, kiskirály osztozkodott. Természetesen ki kell emelni a bencés rend szerepét, mint a félsziget legnagyobb, és sokáig egyetlen birtokosát. Két, ma már nem létező falva a félszigetnek: Apáti és Újlak az Árpád-korban, 1000 – 1301-ig egyedülálló és egyedüli szerepet töltöttek be a terület életében.
A Club Tihany Hotel sorompós portáján áthaladva, egészen a hotel sarkáig kell menni, a parkoló szélére. A parkoló délnyugati csücskénél van egy kerítés, két kapuval. Az első kapu az íjászoké. A második kapun áthaladva a lépcsőn fel kell menni, és a rom ott van előttünk.
A középkorban a terület együtt fejlődött a Magyar Királysággal. A földdarab fölött sokféle földesúr, szerzetesrend, kiskirály osztozkodott. Természetesen ki kell emelni a bencés rend szerepét, mint a félsziget legnagyobb, és sokáig egyetlen birtokosát. Két, ma már nem létező falva a félszigetnek: Apáti és Újlak az Árpád-korban, 1000 – 1301-ig egyedülálló és egyedüli szerepet töltöttek be a terület életében.
Miután I. András király 1055-ben itt építtette meg a királyi család temetkezőhelyét, és föléje a monostort, kezdetét vette a bencés apátság élete. Az apátság birtokai már alapításkor sem csupán a félszigetre szorultak, hanem a Balaton déli oldalán is számos terület tartozott az irányítása alá, a birtokok könnyű megközelítése pedig fontos szempont volt. A Cser-hegy déli oldalán megalakult egy révészfalu, ez volt Újlak, és a Balaton szemben fekvő partján, Szántódpusztán egy másik. A kompközlekedés folyamatos felügyeletet igényelt még akkor is, ha a komp ekkor még messze nem járt rendszeresen. Az ideje nagy részében a tihanyi öbölben pihenő kompra a félszigetről könnyű volt a feljutás, ám Szántódról indulva kicsit nehezebb volt az átjutás. A déli partról utazóknak jelentkezni kellett a révésznél, aki aztán füstjelekkel üzente meg Tihanyba, hogy utasok várakoznak a kompra. A Szántódpuszta felől felszálló füst könnyen látható volt a tihanyi hegyoldalból, így azonnal indulhattak is az utasokért komppal a túlpartra.
Újlak a révészeken és halászokon kívül az átkelés védelmére iderendelt várnép lakóhelye lehetett, akiknek számbeli gyarapodása miatt szükségessé vált egy templom felépítése. A XII. században épült az itt lévő Újlak révészfalu templomaként. Hasonló révészfalu emlékét őrzi Szigligeten az avasi templomrom. A középkori Újlak falu valószínűleg az átkelés védelmére létesült.
1267-ben említi egy pápai bulla, aszerint a kápolnát Szent Margitnak szentelték. Megjegyezzük, hogy vagy Antiokheiai Szent Margit, vagy skóciai Szent Margit jöhet ekkor szóba, hiszen Árpád-házi Szent Margit ekkor még élt.
1267-ben említi egy pápai bulla, aszerint a kápolnát Szent Margitnak szentelték. Megjegyezzük, hogy vagy Antiokheiai Szent Margit, vagy skóciai Szent Margit jöhet ekkor szóba, hiszen Árpád-házi Szent Margit ekkor még élt.
1450.08.12-én itt keltezett egy oklevelet Ugron László tihanyi apát, melyben kötelezi magát, hogy a Gersei Lászlótól és Petőtől kölcsön vett 25 magyar arany forintot ezeknek október 15-én visszafizeti, vagy ha ezt nem teszi, akkor birtokba vehetik Fyred possessióban levő vámját és szedhetik itt a vámot mindaddig, míg a 25 forintot vissza nem kapják.
A kis templom kora gótikus elemeket mutat, bár kialakítása, formája és mérete a romanikára emlékeztet. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, keresztboltozatos volt, erre utalnak a ma is látható boltozat indítások. A hajó szélesebbre épült, mint a szentély, utóbbinak fala ma is áll. Érdekes, hogy a templom nem keletelt, hanem északi tájolású, ez ritka az ilyen korai és a környékbeli templomainknál.
Az Anjou-kor elején a Csákok és a Kőszegi család vetélkedése volt jellemző.
A kis templom kora gótikus elemeket mutat, bár kialakítása, formája és mérete a romanikára emlékeztet. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, keresztboltozatos volt, erre utalnak a ma is látható boltozat indítások. A hajó szélesebbre épült, mint a szentély, utóbbinak fala ma is áll. Érdekes, hogy a templom nem keletelt, hanem északi tájolású, ez ritka az ilyen korai és a környékbeli templomainknál.
Az Anjou-kor elején a Csákok és a Kőszegi család vetélkedése volt jellemző.
A Zsigmond és Mátyás-kor alatt sem telt eseménytelenül a félsziget élete, azonban az igazi harcok csak az 1526-os Mohácsi csatavesztés után kezdődtek, ami után a Balaton déli partja az Oszmán Birodalom, az északi partja a Habsburgok kezébe került. Gyakorlatilag a tó egy természetes határvonalat húzott a két állam között. Persze mindennaposak voltak a csetepaték. A törökök jelentős hajóhadat üzemeltettek Foknál, ám az északi partnál lévő várakat így sem tudták jelentős ideig megtartani. Időnként megütköztek a magyar tengeren a tihanyi és a szigligeti sajkás vitézekkel.
A Tihanyi-félszigeten levő három faluból kettő, Újlak és Apáti ezekben az időkben elpusztult.
A templom igazi kicsi, falusi, alaprajzú templomocska, mely gyönyörű helyre épült. Mellőle a kilátás pazar a Balatonra. 1963-ban történt feltárás a romnál, illetve az OMF állagmegóvási munkálatokat hajtott végre. Gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, a rom a Tihanyi-félsziget egyik kis pici, eldugott látnivalója a sok közül.
A Tihanyi-félszigeten levő három faluból kettő, Újlak és Apáti ezekben az időkben elpusztult.
A templom igazi kicsi, falusi, alaprajzú templomocska, mely gyönyörű helyre épült. Mellőle a kilátás pazar a Balatonra. 1963-ban történt feltárás a romnál, illetve az OMF állagmegóvási munkálatokat hajtott végre. Gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, a rom a Tihanyi-félsziget egyik kis pici, eldugott látnivalója a sok közül.
