Bács-Kiskun megye- Csabony falu
Elpusztult falvakról készült érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
Az Árpád-korban Csabony vidéke Fejér vármegye solti székéhez tartozott. Csabonyról sok adatunk fennmaradt, ezek határjárások és perlekedések. Nem tudjuk, hogy volt-e temploma, erről adatunk nincs. Szalk községet Károly Róbert 1317-ben Becsei Imre barsi ispánnak adományozta, majd 1320-ban Becsei a Szalki család tagjaitól megvásárolta a Duna bal partján fekvő Szalk birtokból elkülönített Petlendet, majd 1324-ben a dunai halászati joggal együtt a Szalktól elválasztott Beledülése birtokot, és megszerezte Szent-Márton községet a Homokszentlőrinc és Csabony területén levő birtokokkal együtt. Ebben az időben a halászat, különösen a vizahalászat a Duna-menti birtokosok egyik fontos jövedelemforrása volt.

Becsei és az Almásiak egyaránt érdekeltek voltak a halászatban, ezért hamarosan nézeteltérések támadtak köztük egyes szigetek tulajdonjogát, valamint a birtokaikat elválasztó, a vízen meghúzott határvonalakat illetően. Birtokvitáik kapcsán 1329-ben perre is mentek egymással. Amikor a veszprémvölgyi apácák Mária királynőtől megkapták a Pentelével szomszédos Csetény falut, ugyancsak megpróbálták megszerezni a tulajdonjogot Pentelemonostora és a hozzá kapcsolódó halászati lehetőségek fölött, de az Almásiak ellen 1328-ban indított perüket ők is elvesztették.

A pentelei és szalki szomszéd birtokosok pörlekedései időközben tovább folytatódtak. A 14. század elején Szalk és Szentmárton tartozékai, Beledülése, Petlend, Csabony, Szentlőrinc a Becsei családdal rokon Bátmonostori Töttös család birtokába kerültek. Néhány évtized múlva, 1409-ben az új birtokos, Bátmonostori Töttös László bepanaszolta Zsigmond királynál Almási Mihályt és Tamást, azzal vádolva őket, hogy elfoglalták az ő Pentelemonostora nevű birtokát. Ezt megelőzően Almási Mihály is perelte Töttöst, aki fogságba vetette két jobbágyát a Penteletanyája nevű Almási-birtokon. Töttös szerint az eset valójában az ő Szalktanyája nevű birtokán történt. Természetesen mindkét esetben ugyanarról a földdarabról, szigetről volt szó, főképp az ottani halászó helyekről.
1414.07.16-án a szekszárdi convent Zsigmond királynak jelenti, hogy a veszprémvölgyi apáczáknak Szigetfö és Zyld nevű, Báthmonostori Töttös Lászlónak Szalk nevű és Almási Mihálynak Pentele nevű birtokaik között, Töttös László ellenmondása dacára a határt megjáratta. A határjárás érintette Csabony határait is. Ezt követően, 1424. évben Zsigmond király néhai Töttös László özvegyét és fiát, Jánost Thasi Barnabás és érdektársai ellen Tassi hatalmaskodások miatt dec. 7-ére perbe idézteti. Az idézés Csabony birtokot is érintette.
1425. márciusában a kalocsai káptalan jelenti, hogy néhai Töttös László özvegyét Thasi Barnabás és Benedek ellen április 15-ére a király elé idézte. A per tárgya a Zalk, Zenthmarton, Byllyen, Zenth lewrynch. Chaban birtokok körülhatárolásakor történt ellentmondás. Ugyanezen ügyben 1434. máj. 1-ről aug. 1-re ad halasztást az országbíró.

1433.01.25-én Budán kelt oklevelében Zsigmond király utasítja a kalocsai káptalant, hogy Töttös Lászlónak Szalk, Csaban, Fütő, Szentmárton, Belénülése és Szentlörinczteleke nevű birtokait határoltassa körül. Fentiek okán, mivel a Szalk Szentmártoni határolásnál Töttös László és Tetétleni Kelemen és társai között vita merült fel, Tetétleni Pétert Palóczi Máté országbíró vízkereszt nyolcadára megidézi. Az ügy folytatódik, mert 1435.06.04-én Budán Palóczi Máté országbíró a Töttös László és Egecsei Miklós és érdektársai közt Szalk, Szentmárton, Billyen, Szentlörincz és Csaban határjárása miatt félmerült ügyben halasztást ad.

1461.10.24.én a kalocsai káptalan egy vecsei hatalmaskodás miatt Töttös Lászlót és fiát Tetétleni Mihály és társai ellen perbe idézte. Az idézés kihirdetése Csabonyban is megtörtént.

1466.07.15-én Székesfehérvárott Mátyás király megerősíti a Várdai lstván kalocsai érsek és Töttös László és nemzetségeik közt létrejött örökösödési egyezséget. több település mellett Chaban formában szerepel Csabony is.

1480.03.06-án Budán Szapolyai Imre nádor a Töttös László féle javak miatt folyó perben Várdai Mátyást, Miklóst és Aladárt arra kötelezi, hogy a hont, illetőleg barsmegyei Zseliz, Vezekény, Ágó, Kerekudvar, Mindszentmálosa, Beszeg, Tergenyei Kissarló, Baka birtokokat és Szék pusztát, valamint a fejérmegyei soltszéki Szalk, Csabonya és Szentmárton birtokokat adják át Töttös Orsolyának és jegyesének Várdai Jánosnak.
1490.10.05-én II. Ulászló király parancsa a kalocsai káptalannak: Mivel Kyswardai Aladár és Miklós Kyswardai János feleségének, Thythewsi László leányának, Orsolyának Zalk, Chaban és Zenthmarthon nevű birtokait elfoglalták és 14 ökröt, valamint 132 birkát és különböző terményeket elvittek, amivel 300 forint kárt okoztak, és minthogy a király koronázásán, szeptember 19-én elhatározták, hogy a Mátyás király halála után történt hatalmaskodást 20 napon belül jóvá kell tenni a hűtlenségért járó büntetés terhe mellett, ezért a király megparancsolja a kalocsai káptalannak, hogy a panaszosoknak s vádlottat adják vissza elvett javait, és ha megtagadnák, úgy november 8-ra idézzék meg elé. 

1490.10.11-én a kalocsai káptalan II. Ulászló királynak jelenti, hogy a káptalan Bessenyewi Barand Péter királyi ember és Dalachyai Miklós hiteles ember által figyelmezteti a király parancsára Kyswardai Aladárt és Miklóst, hogy adják vissza Thythtewsi László leányának, Kyswardai János feleségének, Orsolyának Zalk, Chaban és Zenthmarthon Fejér vármegyei birtokokat. A visszaadást megtagadták és ezért a király elé idézték őket november 8-ra.

Csabony 1541-ben török uralom alá került.  A török hódoltság alatt mind Pentelével és más, környékbeli községekkel együtt a budai vilajethez tartoztak. A török adóösszeírások (defterek) három falut említenek, Szalk, Szentmárton és Kiscsaba. A defterek Kiscsaba néven említették Csabony települést. Az itt lakók a dunai halászatból haltizedet is fizettek. A három település közösen használta az ártéri erdőket, a szigeteken levőkkel együtt. A török hódoltság a területen 1688-ig tartott.

A bal parti falvakat a tizenöt éves háború elpusztította, a megmaradt és szétszóródott lakosság utóbb a magasabban fekvő Szentmárton faluban telepedett le újra. A községet 1580-tól már Szalkszentmártonként említik, Csabony végleg elpusztult, és mint puszta, Feketehalom, Homok, Nagyállás, Szentlőrinc, Vadas pusztákkal együtt különböző földesurak birtokába került.
Bács-Kiskun megye - Csabony falu, Dunavecse körzete
Források:

Nagy Imre: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára
Kammerer Ernő: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára
Collectio Diplomatica Hungarica
Éberhardt Béla - A mi Szalki-szigetünk históriája a Duna túlsó oldaláról nézve
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában
Csabany. Possessio (terra) Chobon. (1364: Dl. 5177.) Chaban. (1403: Kismart. llt. 32. F. 477., 1433: U. o. 96. 3. 30., 1448: Zsélyi llt.) A bátmonostori Töttös családé, majd utánok a Várdaiaké volt. – Ma Csabony néven puszta, Szalk-Szent-Márton mellett dél felé.
MCBUBU 2021.03.08. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Csabony falu v.1.3
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!