Elpusztult Árpád- vagy középkori falvaink - Csepely és a csepelyi templomrom
Csepely falu
Csepelyi templomrom
Csepelyi templomrom
Csepely falu
Csepelyi templomrom
Csepelyi templomrom
1. rész: Veszprém megye - Csepely falu és a Csepelyi templomrom

Csepely községet a mai térképeken ne keressük. A község templomának és egy házának középkori romjait a Veszprémet Tapolcával összekötő országút ajkai elágazásánál, északnak fordulván a 25-ös kilométerkőnél, Felső-Csepely puszta romladozó házaival szemközt egy földútra letérve lehet megközelíteni. Egy magaslat melletti, szántófölddel körbefogott, elvadult erdőcskében, bozótoson átvágva találhatjuk meg az Árpád-kori maradványokat.

Csepely elpusztult falva Nagyvázsonytól északkeletre található. A falut 1086-ban, majd 1135-ben említik oklevelek olyan helyként, ahol szőlőművelés folyik (pannonhalmi un. hamis oklevelek).

Az első hitelt érdemlő adat a községről egy 1233-ban keltezett oklevél, amely már úgy említi, hogy királyi pohárnokok, vadászok és a bakonybéli apátság népeinek földje.

A XIV. század elején Csepely Lőrinc és fia Tamásé, aki 1319-ben pereskedik Gerencséri Pállal és társaival, akik Csepelyen hatalmaskodtak.

1328-ban a csepelyi kanászokat szabad vadászokká emelik.

Csepely papját, Lukácsot 1333-1334-ben említik, de templomáról adatot nem ismerünk. 1370 körül Csepely már több kisnemes tulajdona, és ekkor már feltehetőleg kőházak is lehettek. A Vezsenyi család egyik ága is itt élhetett.
1453-ban V. László megerősíti a Csepelyiek priviléágiumait. Kinizsi a Vezsenyi birtokokkal együtt Csepelyt is megkapja Mátyás királytól, 1472-ben. Érdekesség, hogy a nagyvázsonyi Pálos monostorban írt Peer kódex a Csepelyen lakó Simon számára készült.
1504-11-24-én II.Ulászló király közli a veszprémi káptalannal Essegwar-i Ferenc panaszát, amely szerint Kamychaczi Horwath Márk és Márton Almadi apát az előbbinek név szerint felsorolt nemes familiárisait, Wason várában székelő várnagyát és provizorát, valamint a Veszprém megyei Wason, Barnagh, Kysbarnagh, Chepel, Werestho és Herend possessiókban lakó, szintén név szerint feljegyzett jobbágyait a panaszos Veszprém megyei Bilyge possessiójába küldték, és ezek ott ennek Thorma Mihály nevű jobbágyát elfogták, Wason várba szállították, ahol ma is fogságban van, egyben javait is elszállították. Elrendeli a panasz tárgyában a tanúvallatást és a hatalmaskodóknak a királyi perszonális prézencia elé az idézés napjától számított 32. napra inszinuációval leendő perbehívását, meghagyván nekik a hatalmaskodásban résztvett jobbágyaik előállítását is.

A falu lakossága a XVI. század első felétől fogyásnak indult, és a mohácsi csata után Csepely fokozatosan elnéptelenedik. 1531-ben még 21 jobbágytelke volt, és ebből 9 adófizető portát, 5 szegény jobbágyot, 3 szolgát és 4 lakatlan telket írtak össze. A század második felétől nem tudunk adózókról.
1557-ben már pusztaként jegyzik fel, és tulajdonosai Horváth Péter és Gáspár. 1569-ben fél porta után fizetnek adót. Csepely végleges sorsát valószínűleg egy török támadás, az 1600-as nőzséri ütközet pecsételte meg. Megmaradt lakói Vázsonyba menekültek, és nem tértek vissza többé.

1638-ban Vázsony várának tartozéka, és egy negyed portája van. Kinizsi Pál özvegye, Magyar Benigna révén ugyan a Horváthokra szállt a terület tulajdonjoga, ám egy 1651-ben kelt levélben a Pálosok bérbe adott birtokainak sorában említik Csepely négy elhagyott jobbágyportáját.

1661-ben még utoljára említik Csepelyt, és többé nem hallunk róla. Amikor a szultáni sereg 1663-ban megtámadta, és felgyújtotta Vázsonyt, valószínűleg Csepely megmaradt házai is erre a sorsra jutottak.

A temploma egyhajós, keletelt és egyenes szentélyű volt, a hajó északi oldalán sekrestyével. A hajó falai magasan maradtak fenn a déli bejárattal és a nyugati oromfalban keskeny lőrésablakkal.
1958-ban az OMF kisebb kiegészítesekkel helyreállította, és a falakat konzerváltatta. Feltárását Dienes István végezte, és a helyreállítás tervezője Ágostházi László volt.A földből Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek is előkerültek. A szentély és a sekrestye alacsony falait az ásatás tárta fel. A Laczkó Dezső Múzeum Utak Mentén Régészeti Tájkutató Csoportja 2019-től kezdve, jelenleg is folyamatos műszeres kutatást és lelőhely felderítést végez a területen.
Források:

Dr. Koppány: A Balaton-felvidék románkori templomai
Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen
Collectio Diplomatica Hungarica - Online adatbázis
MC-BUBU, Elpusztult Árpád-vagy középkori falvaink - Csepely falu 2021.02.02.