4. rész: Veszprém megye - Dobos falu és a Dobosi templomrom
Nyirád felől, a romváros mellett elhaladva viszonylag jól járható úton el lehet érni a bazaltból épült, XII. századi templomromot, amely az Agár-tetői erdőtömb északi oldalán található. A templomrommal szemben, a hegyoldalban látható a Hertelendi kastélyrom. A történetük valamelyest összefügg...
Nyirád felől, a romváros mellett elhaladva viszonylag jól járható úton el lehet érni a bazaltból épült, XII. századi templomromot, amely az Agár-tetői erdőtömb északi oldalán található. A templomrommal szemben, a hegyoldalban látható a Hertelendi kastélyrom. A történetük valamelyest összefügg...
Dobosi templomrom
A falu írásos formában 1193-ban, a fehérvári keresztesek határjáró levelén Dobos alakban szerepel. Némely kutató királyi dobosok településének tartja, de szóba jöhet a dobos hordó készítéséről nevezetes kádárok, pintérek honaként, hisz a határjáró levélen dobos alakban szerepel. Tudunk fejlett fazekas iparáról is, valamint mészégető mesterek is lakták.
1260 táján a pálosok névsorában említik a dabosi pálos monostort is, amelynek védőszentje Szent Jakab volt. Vitákra adhat okot a dabosi pálos monostor, hiszen Békefi a dabosi templomot tévesen azonosította a szentjakabi monostorral, mert a monostor valószínűleg a templom fölött álló, ma már Hertelendy kastélyrom. A szentjakabi monostor romjaiból emelték az Okolicsányi, majd Rékássy kúriát, amit később Hertelendy Kálmán és neje kastéllyá építettek át az 1930-as években.
1260 táján a pálosok névsorában említik a dabosi pálos monostort is, amelynek védőszentje Szent Jakab volt. Vitákra adhat okot a dabosi pálos monostor, hiszen Békefi a dabosi templomot tévesen azonosította a szentjakabi monostorral, mert a monostor valószínűleg a templom fölött álló, ma már Hertelendy kastélyrom. A szentjakabi monostor romjaiból emelték az Okolicsányi, majd Rékássy kúriát, amit később Hertelendy Kálmán és neje kastéllyá építettek át az 1930-as években.
Egy 1324-ben kelt oklevél szerint Dobosi Péter és Benedek Dobosi birtokaikat helyi nemeseknek és a Rátótiaknak adták el. Később is a Dobosiak és a Rátóti Gyulafiak birtoka.
A középkorban Zala megyéhez tartozott, és Dobos, Dobuc, Dobus, Dabus, és legismertebb nevén Dabos formában írják a nevét. Dabos egyháza papjával együtt az 1332 és 1335 közötti pápai tizedjegyzékben szerepelt. 1333-ban papja András volt. Egy 1429-ből származó oklevél utal a templom felett álló monostorra: '... claustro beati Jacobi apostoli supra eandem possessionem Dabus fundato. Vagyis Dabos helység fölött állott, így biztosan nem a templom volt a monostor, hanem az felett állt.
A török érkezése után hódoltsági terület lesz és Gyulakeszihez csatolják. 1531-ben egy adófizető, két szegény és öt puszta jobbágytelket írtak össze a faluban. 1543-ban a törökök elpusztították Dobost, nevével ezután nem találkozunk többé a lakott helyek sorában.
A török érkezése után hódoltsági terület lesz és Gyulakeszihez csatolják. 1531-ben egy adófizető, két szegény és öt puszta jobbágytelket írtak össze a faluban. 1543-ban a törökök elpusztították Dobost, nevével ezután nem találkozunk többé a lakott helyek sorában.
Dobosi templomrom
1605-ben húsz család nevét jegyzik fel az erdei Dabos és Sáska területén, akiknek unokái majdnem név szerint szerepelnek egy 1721-es összeíráson. 1619 körül a területet a Dobossy család birtokolja, majd megjelennek a Sáryak és a Gyulaffyak. A Gyulaffyak elűzése után a mindent megkaparintó Estorázok tartanak rá igényt. Mind a Dobossyak, mind a Sáryak, de az Estorázok is rokoni kapcsolatok révén jutnak Dabos földjeihez és szép erdeihez.
Az új út mellett több öreg kemence is megtekinthető a Disznószarhegy északi lankáján, míg a cserepet a Gadár-hegy tövében égették. Emblémájuk kis vonalkákkal jelzett köralak volt. A Hertelendy család almaültetés közben egy egész égetőkemencére bukkant.
Az új út mellett több öreg kemence is megtekinthető a Disznószarhegy északi lankáján, míg a cserepet a Gadár-hegy tövében égették. Emblémájuk kis vonalkákkal jelzett köralak volt. A Hertelendy család almaültetés közben egy egész égetőkemencére bukkant.
1329.10.20-án kelt oklevél szerint Henrik veszprémi püspöknek okt. 6-án a tihanyi konvent előtt be kellett mutatnia Baldun fia Lőrinc fiai, János és László ellenében a Helymba és Dobos birtokok között fekvő, vitatott hovatartozású Sculch birtokra vonatkozó okleveleit, majd a konvent jelentésével a feleknek ismét az országbíró elé kellett járulniuk. A kitűzött napon a püspök képviseletében a tihanyi konvent ügyvédvalló levele helyett az Almadi konvent ügyvalló levelével jelentek meg, s bemutatták a tihanyi konventnek az ügyben történtekről számot adó jelentését. A felek fogott bírái által meghozott döntés szerint, ha a veszprémi püspök 1330. jan. 13-án kész a helyszínen teljes főpapi öltözékben földesküt tenni a Halymba és Dobus birtokok között fekvő Sculch birtokra, hogy az jog szerint egyházához tartozik, úgy János és László, akik szerint a püspök által bemutatott oklevelekben szereplő Sculch birtok nem ezzel a földbirtokkal, hanem az Errad birtok végében fekvő, ugyancsak Sceulch-nek nevezett, s általuk is elismerten a püspököt és egyházát illető birtokkal azonos, kötelesek lesznek átadni azt a veszprémi egyháznak örök birtoklásra.