Fajszi templomrom
Fajsz falu
3. rész: Veszprém megye - Fajsz falu és a Fajszi templomrom
A Nemesvámost és Veszprémfajszot összekötő útról lehajtva, a Balácapusztai római romok mellett elhaladva egy kis facsoportban találhatóak az árpád-kori Fajsz falu templomának és körítőfalának romjai. A romok növényzettel sűrűn be vannak nőve. 1980-ban a templom körül középkori temető maradványai kerültek elő, és a feltárásnak még látszanak a nyomai. Az ÉK-i részen Árpád-kori temetőrészlet került feltárásra.
A Nemesvámost és Veszprémfajszot összekötő útról lehajtva, a Balácapusztai római romok mellett elhaladva egy kis facsoportban találhatóak az árpád-kori Fajsz falu templomának és körítőfalának romjai. A romok növényzettel sűrűn be vannak nőve. 1980-ban a templom körül középkori temető maradványai kerültek elő, és a feltárásnak még látszanak a nyomai. Az ÉK-i részen Árpád-kori temetőrészlet került feltárásra.
A legrégebbi magánbirtokos az a Fajszi nevű család volt, akik feltehetőleg Árpád-házi II. András király feleségének, Meráni Gertrudis királynénak kíséretéhez tartoztak, és Gertrudis adományozta nekik Fajsz falu egy részét. A magát nemesnek nevező Fajszi család első említése az 1207. esztendőből való.
A XIII. században épült a templomot körülvevő kőfal. A falunak és templomának létezését az Árpádkorban írott forrásaink kétségtelenül igazolják, a legkorábbi adatot a település meglétére vonatkozóan azonban csak 1233-ból ismerjük. 1242 februárjában a tatárjárás minden bizonnyal elpusztította Fajsz falut. 1244-ben a pannonhalmi apátság is szerzett kisebb birtokrészeket a faluban. 1263-1265-ben jelent meg az az egyházi intézmény - a veszprémi káptalan -, amely a későbbi évszázadok során Fajsz falu legnagyobb, sőt egyetlen földesurává vált. Egy 1305-ben lezárult pereskedésből tudjuk, hogy Mikolády Herbordus és sógorai: Benedek és Sebestyén ispánok 1293 körül fegyvereseikkel feldúlták falut.
A XIII. században épült a templomot körülvevő kőfal. A falunak és templomának létezését az Árpádkorban írott forrásaink kétségtelenül igazolják, a legkorábbi adatot a település meglétére vonatkozóan azonban csak 1233-ból ismerjük. 1242 februárjában a tatárjárás minden bizonnyal elpusztította Fajsz falut. 1244-ben a pannonhalmi apátság is szerzett kisebb birtokrészeket a faluban. 1263-1265-ben jelent meg az az egyházi intézmény - a veszprémi káptalan -, amely a későbbi évszázadok során Fajsz falu legnagyobb, sőt egyetlen földesurává vált. Egy 1305-ben lezárult pereskedésből tudjuk, hogy Mikolády Herbordus és sógorai: Benedek és Sebestyén ispánok 1293 körül fegyvereseikkel feldúlták falut.
A templom papjáról egyetlen Árpád-kori adattal rendelkezünk: Benjámin miséspap 1257/58-ban egy felsőörsi ügyben, pereskedésben tanúként szerepel.
Az 1300-as években a Rátóti premontreirendi monostornak is voltak jobbágyai és földjei Fajszon. Az 1320-as évek elején Anjou I. Károly Róbert magyar király kísérletet tett arra, hogy a korábban felelőtlenül szétosztogatott királyi-, királynéi- és hercegi földeket a királyi kincstár részére visszaszerezze. A királyi megbízottak több helyen a királyi parancsot erőszakosan végrehajtották. Utólag kiderült, hogy a veszprémi káptalan jogosan birtokolta az említett birtokrészeket, ezért 1323. május 23-án a király okiratban elismerte, hogy officiálisai a fajszi határban jogtalanul foglaltak vissza birtokrészeket.
1333-ban a római pápa adószedői jártak Fajsz faluban is, és a József nevű plébánostól 40 kisdénárnyi adót szedtek be, pápai tized fejében.
Az 1300-as években a Rátóti premontreirendi monostornak is voltak jobbágyai és földjei Fajszon. Az 1320-as évek elején Anjou I. Károly Róbert magyar király kísérletet tett arra, hogy a korábban felelőtlenül szétosztogatott királyi-, királynéi- és hercegi földeket a királyi kincstár részére visszaszerezze. A királyi megbízottak több helyen a királyi parancsot erőszakosan végrehajtották. Utólag kiderült, hogy a veszprémi káptalan jogosan birtokolta az említett birtokrészeket, ezért 1323. május 23-án a király okiratban elismerte, hogy officiálisai a fajszi határban jogtalanul foglaltak vissza birtokrészeket.
1333-ban a római pápa adószedői jártak Fajsz faluban is, és a József nevű plébánostól 40 kisdénárnyi adót szedtek be, pápai tized fejében.
Egy 1367. november 15-én lezárult per adataiból ismert, hogy 1365. december 21-én a közeli Essegvár (Bánd) ura: Segwari Miklós fia Ferenc és Tamás fia János - fegyveres embereikkel - rátörtek a veszprémi káptalan fajszi jobbágyaira, Pálra, Tamásra és Péterre, s azoknak a bilegei erdőben makkoltatott sertései közül hat disznót erőszakkal elhajtottak. Négy sertést ugyan visszaadtak, de kettőt magukkal vittek. A fajszi jobbágyok az elrabolt sertésekért Essegvárba mentek, de azokat a várúr emberei kigúnyolták és súlyosan bántalmazták.
Habsburg I. Albert magyar király (1437-1439) Fajszi Ányos I. Mihályt és II. Imrét abba a kiváltságba részesítette, hogy Fajsz nevű birtokukon keddi napokon hetivásárt, Simon és Judás apostolok ünnepén pedig, valamint az azt követő és megelőző napokon országos vásárt tarthattak. Ez a jog Fajszot a mezővárosok közé emelte. Ez a jog azzal a kedvezménnyel járt, hogy a földesúri szolgáltatásokat a lakosság egy összegben fizethette meg. Jogilag azonban különböztek a szabad királyi városoktól, mivel továbbra is magánföldesúri hatalom alatt álltak.
Habsburg I. Albert magyar király (1437-1439) Fajszi Ányos I. Mihályt és II. Imrét abba a kiváltságba részesítette, hogy Fajsz nevű birtokukon keddi napokon hetivásárt, Simon és Judás apostolok ünnepén pedig, valamint az azt követő és megelőző napokon országos vásárt tarthattak. Ez a jog Fajszot a mezővárosok közé emelte. Ez a jog azzal a kedvezménnyel járt, hogy a földesúri szolgáltatásokat a lakosság egy összegben fizethette meg. Jogilag azonban különböztek a szabad királyi városoktól, mivel továbbra is magánföldesúri hatalom alatt álltak.
1448-ban - Fajszon a plébánost Tamásnak nevezték. A káptalan fajszi birtoka - az 1488. évi rendkívüli hadiadó összeírása szerint - egy jobbágyportát tett ki, öt adóköteles jobbágyi háztartással.
Feltehetően az 1593-ban kitört török háborúk során menekült el Fajsz falu lakossága, s ekkor vált lakatlanná a később Pór-Fajsznak nevezett település. Fajsz falu soha többé nem épült újjá, és a középkori, többszörösen kibővített temploma is romhalmazzá vált, és a XVI-XVII. század fordulóján évtizedekig romokban álló és elhagyott templom padlózatát a sírrablók felásták, a sírokat kirabolták, s a sírokból előkerült emberi csontokat szétszórták.
Feltehetően az 1593-ban kitört török háborúk során menekült el Fajsz falu lakossága, s ekkor vált lakatlanná a később Pór-Fajsznak nevezett település. Fajsz falu soha többé nem épült újjá, és a középkori, többszörösen kibővített temploma is romhalmazzá vált, és a XVI-XVII. század fordulóján évtizedekig romokban álló és elhagyott templom padlózatát a sírrablók felásták, a sírokat kirabolták, s a sírokból előkerült emberi csontokat szétszórták.
