Felsőtóti falu és a Felsőtóti templomrom körzete
További, érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
A Csobánc vára alatti, középkori Tóti falut a XIII. században királyi udvarnokok, hercegi népek lakták, a lakossága szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.  Az 1300-as évek elejétől az oklevelek két települést említenek Tóti név alatt, az egyik Alsótóti, melyet feltehetőleg királyi adományként kaptak a Salamon nemzetségből származó Tótiak, a másik Felsőtóti, melyet ugyancsak királyi adományként kapott a győri káptalan. A középkorban három templom volt a környéken, az egyik a ma is álló és működő Káptalantóti templom, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig a Felsőtóti templom.
29. rész: Veszprém megye - Felsőtóti falu és a Sabar-hegyi templomrom

Káptalantóti Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át. Káptalantótiból kiérve az aszfaltút fokozatosan válik földúttá. Ezen az úton haladunk kb. 750 métert, mikor egy fás területre érünk. Itt balkéz felől találjuk a romot, ami az útról nehezen látható.
1521 körül a győri káptalan két kanonokot Zala vármegyébe küldött, hogy Tótiban és Zsiden zsoldosokat toborozzanak. 1524-ben a káptalan a zala vármegyei hatóságoktól kér védelmet jobbágyai részére. 1534-ben a török felégette, de nem csak a török dúlta, rabolta a falvak népét, hanem a hatalmaskodó várurak, várkapitányok is. 1538-ban Kecset Márton, a későbbi veszprémi püspök foglalta el a falut. Jobbágyainak kiváltására követséget küldött a káptalan a püspökhöz. Az ügy békés elintézése azonban aligha sikerült, mert 1542-ben karhatalommal foglalta vissza a káptalan tóti birtokát. 1549-ben ismét felégette a török, plébániája az előző évi török dúlás miatt 1550-ben betöltetlen volt.
1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Felsőtóti templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem épült újra. A XIII. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak, ez a Sabar-hegyi templomrom. A győri káptalan kegyurasága alatt álló felsőtóti Szt. Márton egyház 1272-ben már létezett. Román-gótikus stílusú templomrom, amely az egykori Felsőtóti település központja volt. Egyenes szentélyzáródású, rézsűs résablakai voltak. Néhány fala magasan megmaradt, állapota elhanyagolt. Márton nevű papját 1329 és 1334 között említik okleveleink. A romot korábban az ugyancsak elpusztult Bács falu templomával azonosították, de valószínűleg az beolvadt a mai Káptalantótiba.
1550. szeptember 15-én a kapornaki apátság Ujlaki Ferenc győri püspök parancsára perbe idézi Gyulaffy Lászlót, Csobánc urát, Biczó Ferenc csobánci várnagyot és Tóthy Miklóst, akik fegyveres erővel megtámadták Tótit. A káptalan jobbágyait elhajtották, a rétjeit lekaszálták, a földjeit learatták, a borát elvitték és a templomot is kirabolták.
Veszprém 1552. évi elestével még súlyosabb lett a vidék helyzete. A török most már a Balaton északi partját is rettegésben tartotta és időről-időre végigsarcolta. 1554. novemberében a török megtámadta Csobáncot. Gyulaffy Lászlót otthon érte az ostrom. A támadás heves volt, mert a falak tetejére is sikerült a támadóknak feljutniuk, de a támadások sikertelenek maradtak, és a törökök elvonultak a vár falai alól, majd végigrabolták a környékbeli falvakat, köztük a legközelebbi Tótit is. Ekkor pusztult el a salföldi pálos kolostor épülete is, melyet a szerzetesek már korábban elhagytak.
1560-ban a protestáns hitet támogató Gyulaffy László csobánci kapitány fosztotta ki Tóti plébániáját. 1564-ben valami oknál fogva elhagyták a jobbágyok Tótit. Hogy pontosan miért, nem lehet tudni, csak feltételezések vannak. Egyesek szerint a környéken garázdálkodó hajduk elől menekültek el, mások azt állítják, hogy súlyosnak tartották terheiket és időleges eltávozásukkal próbálták a földesurat engedékenységre bírni. 1567-ben mégis arra kérték a káptalant, hogy telepítse őket vissza, amit a káptalan meg is tett.

A két Tóti sokat szenvedett a török idők alatt. Sűrűn menekültek a Bakony közeli rengetegeibe, vagy a környék ingoványos nádasaiba. Ma is él az a szájhagyomány, hogy a falun keresztül folyó patakocska medrében futott a nép egy-egy török rajtaütés alkalmával a falutól nyugatra fekvő nádas-vizenyős bozótba, hogy még a lába nyomát se találja meg az ellenség. Felsőtóti a hódoltság korában elpusztult, nem is épült többé újjá.

1600-ban említik utoljára, és feltehetően a templomot is ekkoriban hagyták el. Emlékét csak a sabar-hegyi pusztatemplom romjai hirdetik. Nemes- és Káptalantótit már e században egyesítették mai nevén. A török portyázások elmúltával csak Alsótóti temploma épült újra, amely a XVII. század végén romos és puszta volt. Valószínűleg az 1714-ben épített mai templom falai rejtik magukban a középkori épületet. Bács falu az idők során Káptalantóti részévé vált, Felsőtóti pedig végleg elnéptelenedett.
Források:

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban
Árpád-kori, Anjou kori okmánytár
Koppány: A Balaton környékének műemlékei
Guzsik Tamás: Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási
                          kérdései
http://www.kaptalantoti.hu/
MCBUBU 2021.03.26. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Felsőtóti falu  v.1.3
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra.
Köszönöm szépen!