Tolna megye - Gyűrűs falu

Gyürüs Tolna megyében, a 6-os főút mellett, Dunakömlőd és Dunaföldvár között, a Gyűrűsi-völgy területén helyezkedett el. Templomos település volt. A község temploma a Gyűrűsi-völgy középső részén, a patak déli oldalán levő lapos fennsíkon helyezkedett el.

I. Ferdinánd király Bécsben, 1560. február 7-én kelt új adománylevele alapján Paksy János komáromi főispán és várkapitány, továbbá Paksy Lajos és Jób kapta meg újbóli adományban Orbászmegyei, Pozsegamegyei, Fehér, Arad, Solt, Szabolcs és egyéb Tolna megyei birtokok mellett Gyürüs birtokot is.

1703. január 23-án kelt a királyi kamara azon szerződése, melynek értelmében a Paksy család leányági leszármazóinak Tolna, Fehér, Komárom, fehérmegyei Soltiszék, Pilis, Csongrád, Szabolcs, Bihar, Békés, Posega, Kőrös és Orbász vármegyékben fekvő Paksy birtokokat 32,000 forint ellenében átengedi. Közöttük szerepel Gyürüs falu is.

A falura vonatkozó első adatunk 1341-ből merül fel, amikor július 18-án Visegrádon I. Károly király értesíti a fehérvári egyház káptalanját a Tolna vármegyei Hudus birtokot illetően, hogy úgy értesült az ország főpapjai és bárói által kiadott oklevelekből és privilégiumokból, hogy annak fele az ő kezére jutott, másik felét pedig Hudus-i Miklós özvegyének kell juttatni. Megparancsolja, hogy a káptalan küldje ki tanúságtételre hites emberét, akinek jelenlétében Taar Mihály, a királyi udvarból kiküldött ember szálljon ki Hudus birtokra, és annak felét foglalja le neki, amint az az örökös nélkül meghalt ember birtoka esetén szokás, másik felét iktassa jog szerint örök birtoklásra az úrasszonynak. A király minderről írásos jelentést kér. Majd 1341. július 29-én a fehérvári káptalan jelentéséből megtudjuk, hogy Beren-i Péter mester kanonokot és a birtok iktatását megtették, aminek Zeleus-i István fia Besseneu János ellene mondott. A király Jánost nem idézte meg.

1343. január 3-án Visegrádon I. Lajos király kinyilvánítja, hogy apja, néhai Károly király idején Fodor Miklós fia Farkast minden birtokától és birtokrészétől bírói úton megfosztottak, és azok Károly király kezére háramlottak. Lajos király részben könyörületességtől vezetve, továbbá, mivel felismerte, hogy azok, akik Farkas ellen bírói úton jártak el, jogtalanul és hamisan tették, valamint Károly király lelke nyugalmáért, és a saját és anyja, Erzsébet királyné lelki üdvéért Farkas minden Tolna vármegyei birtokát Gyureus birtokkal együtt minden haszonvétellel a királyné akaratából régi határaik alatt, a főpapok és az ország bárói tanácsával és egyetértésével Farkasnak és örököseinek visszaadja örök birtoklásra. Jelen oklevelet visszavitele esetén privilégiumként is kibocsátja.

Ezt követően nem hallunk a faluról, viszont a templomának létezésére utal egy 1722 körüli határper egyik kérdése: „Tudgyae vagy hallottae a Tanú, ha volte valamikor a Bölchkehez tartozandó Gyürös nevű Pusztán falu, és Templom azon kívül Kapolna is és ha volt mely táján?” A kérdésre adott válaszokat sajnos nem ismerjük.

Templomának helyét régészeti terepbejárással, 2002-ben dokumentálta K. Németh András, aki szerint valószínűleg korai alapítású, és még a középkor folyamán elpusztulhatott egyház.

Ezen az 1700-1800-as évek fordulóján készült térképen Szent-András környékén csak puszták szerepelnek

1497. május 19-én a budai káptalan előtt Gyewrken-i Zsigmond papocz-i prépost és győri kanonok a tolnamegyei Gyewrken mezővárosban egyéb birtokaik mellett Gyewres birtokon lévő összes jogait testvére, Pyber András leányának, Annának és jegyesének, Imre deáknak adja azon kikötéssel, hogy magtalan haláluk esetére a birtokok Pyber András utódaira szállnak át. Ezt követően 1498. augusztus 31-én a fehérvári káptalan Gyerken-i Pryber András leányát, Annát Gyerken-i Imre deákkal eljegyezte, és a tolnamegyei Gyerken, Dorog, Zenthlewryncz, Naghzabathon, Gyewnk, Gyewrews birtokon fiakénti örökösödést biztosít számára.

1500. június 21.én Ulászló király megerősítve Zoob-i Kaptaros István fiának, Márknak Gyewrken-i Pryber András gyermekei, Antal, Tamás és Anna részére Gyewrken, Dorogh, Zenthleryncz Naghzabathon, Gywnk, Gywres és Henche birtokon valamint Pwzthawzd pusztán fekvő részbirtokaira vonatkozó ajándékozást, megparancsolja a szekszárdi konventnek, hogy az iktatást foganatosítsa. Fentiekre a szekszárdi konvent 1501. augusztus 23-án válaszolt, mely szerint Pryber Andrást és gyermekeit, Antalt, Tamást és Annát a fenti tolnai birtokokon és Pwzthavzd pusztán fekvő részbirtokokba ellentmondás nélkül bevezette.

Hogy a település mikor és hogy pusztult el, arról adattal nem rendelkezünk. Az 1526-os Mohácsi síkon történt vereség után a török akadálytalanul ide ért, és a környékbeli falvakkal együtt valószínűleg elnéptelenedett. Temploma ekkor még, ha romokban is, de valószínűleg állhatott. Szulejmán szultán 1529, 1532, 1541, és 1543 években újabb hadjáratokat vezetett, és minden esetben útba ejtették Bölcskét is, így valószínűleg a közvetlen közelében fekvő Gyürüs falut is. 1541-ben Buda, 1543-ban Fehérvár, majd Simontornya, Ozora, Döbrököz, Tamási elfoglalása is megtörtént. 1545-tól állandósult a vidéken a török jelenlét. Bölcskét a budai vilajetbe és szandzsákba, ezen belül a ráckevei nahijébe sorolták, s a visszaszerző háborúkig ebben a török közigazgatási egységben maradt. 1546-ban elkészítették első defterét (adóösszeírás) is, melyben Szőlős még nem szerepel, de aztán visszatértek lakói, mert pusztaként Hadával együtt említik az 1562. évi defterekben, majd 1580 és 1590. évi defterekben Vártövi pusztával együtt említik, és földjeit szántják-vetik, és rétjeit kaszálják.

Az 1700-1800 fordulóján készült térképen Gyürüsön már csak egy csárda szerepel

Tolna megye - Gyürüs falu és Bölcske körzete