Veszprém megye- Jar falu
További, érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
Árpád-kori település a Bakony jól művelhető lejtőjén, a Bittva völgyében. Nevét a kora középkori Jár nevű birtokos családról kapta. 1281–83 között az itt lakó nemeseket említik az oklevelek. A környező kavicsos térfelszínen a régészek középkori cseréptörmeléket találtak, ami azt valószínűsíti, hogy a középkorban kisebb házcsoport lehetett itt. Az egykori falu valószínűleg a templom körül helyezkedett el.

A XIV—XV. században a róla elnevezett családok birtoka volt. A középkorban végi megtaláljuk oklevelekben, azonban csak nemesek nevében, így 1329, 1345, 1348 és 1349 években.
1348.10.19-én János veszprémi kanonok és vecevikárius bizonyságlevele arról a békés egyezségről tájékoztat minket, melyet Heney-i Kozma fia, Miklós és Jar-i Vid leánya, Katalin asszony egy részről és a név szerint felsorolt Arukfev-i (Árokfői), és Chichov-i (Csicsói) meg Szent Antal villa-i nemesek, valamint Togon (Tagyon) népei más részről a nevezett Katalin asszonyt anyja, Elysant asszony után megillető hitbér és nászajándék, valamint saját leánynegyede ügyében kötöttek, és amelyben alávetették a felek magukat az általuk egyenlő számban választandó fogott bírák ítéletének. Katalin asszony atyjának, Vidnek birtoka, amelyből a leánynegyed kijár.

A 14. században a Bárócz család a birtokosa. Egyházáról 1377—1378-ban olvashatunk, ekkor plébánia, és plébánosa Lőrinc fia Miklós volt. Ekkori időben jelentős település lehetett, mert 1388-ban plébániatemplomát írják össze.
1402-ben a Bárócz család egyik tagja Járon él, és 1433, 1436 években ismét nemes nevében szerzünk róla tudomást.

1402. Nov. 19-én egy szörnyűségről szerzünk tudomást. Vissegrad-on kelt Zechen-i Frank országbíró ítéletlevele, mely szerint a veszprémi káptalan Nagyboldogasszony-nap nyolcadán, augusztus 22-én a fehérvári káptalan és a keresztes konvent, valamint Zala megye okleveleivel igazolta, hogy Ayka-i Pál fia Péter, és ennek fia, Miklós diák, továbbá Hydegkuth-i Farícasius fia Bereck, Járon lakó Nikolas fiaival együtt július 7-én tizenegy Ayka-i jobbágyukkal, 33 Arach-i (Arácsi) jobbágyukkal, Bereck és Pál villicusokkal, Sypus (Sipos) dictus Bereckkel, két Fyred-i (Füredi) jobbágyukkal, egy Chopak-i (Csopaki) és öt Kwuesd-i (Kövesdi) jobbágyukkal Chopak és Palaznok nevű birtokaira törve, István fia János fiai, György, Benedek, Péter és Jakab nevű Palaznok-i jobbágyait kivont kardokkal és lándzsaszúrásokkal kegyetlen kínzások között megcsonkítva megölték, ezeknek és más jobbágyoknak az aratásnál segédkező feleségeit és leányait, amikor a vetés megsemmisítése után a lármától megrémülve és pólyás gyermekeiket elhagyva Palaznok felé menekültek, a lovak szügyével agyongázoltatták, a gyermekeket lovaikkal agyontapostatták, több jobbágyot pedig fenyegetések közt meg akartak ölni. Az alperesek ártatlanságukat hangoztatták, azonban, amelyet a káptalan a Zala megyében tartandó közös tanúvallatással együtt felajánlott, nem fogadták el. Ennélfogva a fehérvári keresztes konventet utasította, hogy Szt. Mihály nyolcadán, október 6-án Chopak (Csopak) és Palasnok (Paloznak) birtokok szomszédai körében hallgassa ki a tanúkat, és arról nyolcad napra tegyen jelentést a királynak. A konvent jelentése szerint a káptalan javára sokan vallottak, az alperesek azonban nem jelentek meg. Mivel a felperes káptalan pedig az esküt választotta, ítéletében elrendeli, hogy a káptalan tagjai, a prépost, a lector, a cantor, a custos közül az egyik a fehérvári keresztes konvent előtt vízkereszt nyolcadán, 1403. január 13-án százötvened magával tegye le az esküt, hogy az alperesek elkövették a hatalmaskodást, a konvent jelentését pedig nyolcad napra mutassák be.

1405. Okt. 17. Zs. Veszprém megye ispánjához, alispánjához és szolgabíráihoz intézett levelében kéri, hogy tartsanak vizsgálatot Jar-i Baroch dictus Miklós fia István panaszára, amely szerint Debrenthe-i (Döbröntei) Miklós fia Benedek szept. 16-án el lopatta 16 aranyforintot érő jó lovát.
57. rész: Veszprém megye - Jar falu, a Jári templomrom és Járiföld (Bakonyjákó) körzete
Veszprém megye - Jar falu
Veszprém megye -Jar falu
1479.03.15-én Mátyás király meghagyja Veszprém megye Wasarhel (Vásárhelyi) székének, hogy tartson a megyében tanúvallatást arra vonatkozólag, igazak-e Ayka-i Elek Imre és Ayka-i Benedek fia, Bernát panaszai, amelyek szerint Ayka-i Lénárt és Benedek, e Benedek fia Miklós, és Jar-i Barocza Benedek és János a nevezett Ayka-i Lénárt és Benedek név szerint feljegyzett, Alsoayka (Alsóajka) és Felsewayka (Felsőajka) possessiókban lakó jobbágyaival a panaszos, Elek Imre Veszprém megyei Alsoayka-i (Alsóajkai) kúriájára törtek, Elek Imre feleségét megverték és egy bárdját vitték el, később ez Elek Imrét az Alsoayka-i egyházban meg akarták ölni, ezen kívül még más, a mandátumban felsorolt hatalmaskodásokat követtek el szintén Alsoayka possessióban.

Az 1488-as adóösszeírásból Jár is kimaradt, de bizonyára lakott volt, mert 1531-ben a Józsa család birtokaként 11 portájából 7 adókötelesként szerepel. 1542 és 1543-ban még szerepel az adóösszeírásokban, de ez a település is a törökök portyázásai miatt 1545-től lakatlan puszta, a falut a török felégette, és a lakóit elűzték. Többé, mint falu, már nem hallunk róla, és 1557-ben is, mint lakatlan pusztát írják össze.

1778-ban szőlőhegyét jegyzik fel, területe nagy részét legeltetésre használják a környékbeli falvak lakói, majd az 1828-as összeírásban határát nemesi területnek tüntetik fel. Ekkor két zsellért, mint bérlőt írnak össze, akik a földesúr házában laknak.

1860-as és 1868-as térképek még jelölik a mai Járiföld puszta mellett az elpusztult középkori falu helyét a templom helyével együtt.
1416. Máj. 9-én Budán Zs. a veszprémi káptalanhoz írt levelében kéri, hogy tartsanak vizsgálatot Debrenthe-i (Döbröntei) Heem (dictus) Miklós fia, Benedek meg fiai, Balázs, Tamás és László panaszára, amely szerint Jary-i (Jári) Miklós fia, Balázs és testvérei, István és Mihály akaratából több felsorolt Teweli nemessel és Nyár-i Tamás familiárissal és 11 név szerint felsorolt Jary-i (Jári) jobbágyukkal, Darabus Jánossal, Vekas Gergellyel, Estergar Damjánnal és Estergar Balázzsal, gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én Jako nevű birtokukra jőve Estergar János nevű jobbágyuk házát feltörték, őt megölték és a nála talált három forintot elvették. Idézzék meg a nemeseket a nádor elé, meghagyva nekik jobbágyaik előállítását. Felsorolják az ügyben kijelölt királyi embereket.
Források:

Zsigmond kori oklevéltár;
Monasterium net
Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében
Sulinet adatbázis
Veszprém megyei MRT
Helyszíni információs tábla
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában
Jár. Jar. (1349: Haz. okmt. III. 160.) Jaar. (Nemes nevében. 1430: Pannonh. apáts. házi llt. XLIX. Bbb.) Poss. Jaar. (1465: Körmendi llt. Himfyana, n. 524.) Ma ily nevű pusztákat találunk Jákó és Döbrönte mellett.
MCBUBU 2021.06.22. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Jar falu  v.1.3
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra.
Köszönöm szépen!