Pesze falu
Elpusztult falvakról készült érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
A hajdani falu Felsőörs határában, az Őrsöt Veszprémmel összekötő út mentén található. Pesze már a honfoglalás idején lakott volt, melyet honfoglalás kori leletek is bizonyítanak. A Veszprémi várispánság területéhez, Veszprém várának várföldjéhez tartozott. Pesze falu határa nagyjából a mai Köveskút-puszta földjeivel azonos.

A XII. században az Atyusz nemzetség almádi monostora és a veszprémi káptalan birtoka. II. András király 1207-ben Örsi I. Miskének adományozta a veszprémi vár földjeihez tartozó Pesze falu földjeinek több részét. 1235-ben Pisce és Pesce néven említik. Ekkor Miske ispán Gallo és Moco papok jelenlétében a Pesze faluban lakó Thadeus fia Illéstől a régtől körül határolt 42 jugerum birtokát vásárolta meg, és ezzel tovább bővítette a korábban királyi adományként kapott peszei földjeit. Ezzel a vétellel Pesze földjeinek jelentős része Örsi I. Miske ispán kezére jutott. Peszén az ugyancsak Rátold nemből való Peszey-családnak is voltak birtokai, akik a veszprémi vár várjobbágyai, katonáskodó nemesei voltak. A Ratold-nembéli Örsi Belus fia, I. Miske ispán valószínűleg még 1241 előtt meghalt. A birtokait gyermekei között osztották szét. Rénold nevű fia a fajszi és peszei birtokok egy részét örökölte. Szt. Kozma és Dómján peszei egyházáról először a Peszeiek 1269-ben kelt birtokosztozási oklevele beszél. Ekkor I. Rénold mellett az Örsi Mária Magdolna egyháznak is voltak itt birtokai, de a peszei földek zöme Peszey Pál tulajdonában voltak.
Felsőörs határa a XIII - XV. században
A Peszey-család 1269-ben, a veszprémi káptalan hiteleshely bevonásával határjárást tartott birtokain, és az ebben megjelölt peszei Szent Kozma és Dámján tiszteletére szentelt egyházának a helye jól pontosítható. Miután a határjáró bizottság végig járta a Meggyespuszta és Fajsz közti utat, a mai Köveskútpuszta körzetébe vonultak, és Pesze falu kápolnája körül, majd attól délre és nyugatra összesen három jugerumnyi földet adtak át az Örsi-családnak. Az ettől északra elterülő három jugerumnyi birtok már korábban is az Örsi családé volt. A peszei kápolnától délre, a Veszprém és Örs közti nagy útig elterülő földek az örsi Mária Magdolna egyház birtokában voltak. 1282-ben az almádi monostor Balázs apátja megjelent a veszprémi káptalan előtt, ahol segítséget kért, és az elszegényedő monostor Peszei birtokát eladta egy veszprémi kanonoknak és testvérének.
Örsi Rénold fia, II Miske ispán birtokcsere ügyletbe bonyolódott Fajszy Tamás fia Demeterrel. A veszprémi káptalan előtt 1320. május 15-én létrejött birtokcserében Fajszy Tamás fia, Demeter felesége, Chala asszony, aki Peszey Ányos leánya volt, hatvan jugerum szántóföldet és erdőt adott át a Pesze körüli ingatlanokból II. Miske mesternek. Miután Chala asszony atyja, Peszey Ányos, aki a veszprémi vár várjobbágya volt, fiúörökös nélkül halt meg, a birtoka vissza szállt a királyi koronára. A cserére bocsátott hatvan jugerumnyi peszei birtok Chala asszony törvényes leánynegyede volt.
1323. július 31-én a székesfehérvári káptalan előtt újabb csereszerződést kötött a veszprémi káptalan, valamint a Rátold-nembeli Örsi Rénold fia, II. Miske mester. A szerződés tárgyalásánál jelen voltak II. Miske mester fiai, Pál és Jakab. Örsi Miske átadott a veszprémi káptalannak 50 jugerum földet, összesen tizennégy tagban. Ebben a szerződésben szerepel az a „Kőhordó útnak" nevezett út, amely a Kiserdönek nevezett erdőn vezet keresztül, Veszprém várától Pescey falu felé. Ez az út részben azonos a mai Veszprém-Felsőörs közti úttal.
Az átadott földekért a veszprémi káptalan ötven jugerum földet adott II Miskének a káptalan Pesze, Örs, Lovas és Szárberény falvakban lévő birtokaiból. Ezzel a cserével II. Miske birtokai, a „Sceg"-nek nevezett két jugerumnyi birtokkal elérték a Balatont Káptalanfüred és a Köcsi-tó körzetében. A birtok nyugati határa megközelítette a Paloznakról Veszprém felé vezető utat.

1339 februárjában meghalt Örsi Mátyás fia, Beke, és az 1328 februárjában királyi adományként kapott peszei birtok testvéreire, és azok fiaira szállt. Erről az örökség ügyintézésével megbízott székesfehérvári káptalan 1339. március 6-án kelt Pál országbírónak tett jelentéséből tudunk. Elsőnek Örsi Mihály fia, Miklós örsi nemest említette, majd annak unokaöccsét, Örsi Mátyás fia, Péter fiát, Jánost iktatták be a peszei örökségbe. Az örökségi tárgyaláson István örsi prépost tiltakozását adta be Őrsi Mihály fiának, Miklósnak a peszei birtokba való beiktatása ellen. Az ügyben Pál országbíró 1339. július 12-én intézkedett, és Pesze falu határát három egyenlő részre osztotta, és mivel Pesze valamikor a király tulajdonában lévő veszprémi vár birtoka volt, így egyharmada királyi birtok maradt, a másik egyharmadát Zonuk fia Péter fiának, János veszprémi nemesnek, további egyharmadát pedig Örsi Mihály fia, Miklósnak ítélte. A királyi egyharmadon Saághi Miklós fia, András királyi vadász birtokolt.

A peszei templom kegyúri jogának egyik fele a Peszeieket illette 1383-ban, a másik fele 1340-ben a Batthyány-ős Őrsieké volt. 1341. október 6-án Károly Róbert király rendeletére, a közös ősöktől származó és egymással rokon két család, a magukat Kővágóörsieknek nevező Mátyás unokák, valamint II. Miske fiai és unokái, akik megkülönböztetésül Örsi-nek nevezték magukat, egyezséget kötöttek egymással a birtokok szétválasztása, valamint a közösen gondviselt Mária Magdolna egyház, a templom és a prépostság dolgában. A tárgyalásokon részt vett György őrsi prépost, valamint a veszprémi káptalan megbízottjai is. A Peszén lévő kápolnát, az erdei réteket, a legelőket és a malmokat később is közösen birtokolták. A közös nemzetséghez tartozó Kővágóörsi és Örsi családok az osztozkodás után is közösen léptek fel minden sérelem ellen. Ilyen esetre már a következő év tavaszán, Szent György vértanú ünnepe előtti szombaton, április 24. előtt is sor került. Ezen a napon Veszprém várának két magasrangú embere, Miskei Antal veszprémi alispán és Gyárfás fia, Pál szolgabíró fegyveres embereikkel rátörtek Kővágóörsi Miklós és Örsi Pál peszei birtokára. A támadók együttműködtek az ugyancsak Peszén birtokos Saági Miklós fia Andrással, és a birtokról négy ökröt és két lovat elhajtottak. A két unokatestvér, Miklós és Pál azonnal jelentette a hatalmaskodást I. Károly Róbert királynak, aki 1342. április 28-án a veszprémi káptalant bízta meg az ügy vizsgálatával. A vizsgálat fejleményeiről nem maradt fenn adat.

Az 1349. évi. Európát és Magyarországot végig pusztító pestis-járvány érintette ezt a vidéket is, mert a Kővágóörsi és Örsi családokból feltűnően sokan haltak meg ebben az időben.

1352 őszén viszály robbant ki a Kővágóörsi és Örsi családok, illetve a birtokaikkal Peszénél szomszédos Saági Miklós fia, András között. Kővágóörsi Mihály fia, Miklós 1352. október 15-én panaszt tett Veszprém vármegyénél, hogy a Veszprém vármegyében lakó Saági Miklós fia, András erőszakkal elfoglalt a Kővágóörsi család Pesze nevű földjén három jugerum, az őrsi birtokon pedig ugyancsak három jugerum szántóföldet. Miután Saági Miklós fia András királyi vadász tiltakozott a vád ellen, Tamás országbíró megbízta a veszprémi káptalant, hogy a két peres személyt, Kővágóörsi Mihály fiait, Miklóst és Domonkost, illetve Saághi Andrást idézze a király elé Budára. A perben álló felek 1353. december 7-én kapták meg az idézésre szóló királyi parancsot. Az új perben a hatalmaskodással vádolt Saághy Miklós fia András támadott. Most ő vádolta Kővágóörsi Miklóst azzal, hogy ő tartja törvénytelenül elfoglalva Saághy Andrásnak az Örs faluban lévő telkét és két jugerum földjét. Ez a telek és föld hajdanában egy Lampert nevű személyé volt, és a Saághy-család ezt királyi adományként kapta. Saághy András azt is elpanaszolta, hogy a per ideje óta Kővágóörsi Miklós és Domonkos eltiltotta őt az őrsi templomba való belépéstől, illetve megtiltotta neki, hogy az ott lévő kútból vizet hordasson. Kővágóörsi Miklós azonban kijelentette, hogy az elhangzott vádak alaptalanok, és makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a vitatott föld az ő családjának régi időkben kapott birtoka. A per anyagából kiderül, hogy Saághy András az örsi birtokon lakott, ugyanis a veszprémi káptalan egyik, 1354. január 7-én kelt idéző levelét az örsi birtokra küldték. „...ahol Miklós fia András szállása van..."

Mátyás király a peszei templom kegyúri jogát 1476-ban Batthyány Boldizsárnak adományozta, azonban a Felsőörstől északra fekvő Pesze falu 1474 után már nem szerepelt a Veszprém vármegyei dicális összeírásban. Semmit nem tudunk róla, talán az 1529. évi török hadjárat során pusztult el. Templomának, a Szent Kozma és Dámján tiszteletére szentelt egyháznak romjai még 1850 és 1880 körül is álltak a Veszprémből Felsőörsre vezető „kőhordó útnak" nevezett országút és a mai Köveskút-puszta közötti szántóföldeken.

A Veszprém várától Pesze falu érintésével a „felső" Őrsön és Középsok-szegeken át húzódó nagy-út „alsó" Örsnél torkollott bele abba a „nagy útba", amely Székesfehérvár felől - Vörösberényen és Alsóörsön át húzódik mai napig „felső út" néven Balatonfüred felé, és amelyet 1414-ben „zalai útnak" neveztek.
Veszprém megye - Pesze falu, Felsőörs körzete
Források:

Árpád-kori és Anjou okmánytár; Zsigmond kori oklevéltár;
Collectio Diplomatica Hungarica; Monasterium net
Veress D. Csaba - Felsőörs évszázadai
Hangodi László - Az almádi monostor
Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában
Pesze(j). Villa Pisce, Pesce. (1235: Haz. okmt. V. 16.) Pezey. (1269: Zalai oklt. I. 55., 1320: U. o. 152., 1341: U. o. 381.) Particula terre castri Wesprimiensis Pesce vocata. (1320: U. o. 156.) Pescey. (1323. 1339: U. o. 169. 354.) Poss. Pesce. (1328: U. o. 214., 1353: U. o. 547.) Poss. Pesscey. (1339: U. o. 348.) Poss. Peze. (1340: U. o. 364.) Capella in Pezey. (1341: U. o. 381.) Poss. Pezze. (1342: U. o. 390.) Terra Pezey. (1406: U. o. II. 329.) Pesce. (1476: Pesty, Helyn. I. 250.) 1328-ban Veszprémmegyében, – Sz.-Király-szabadjával, Paloznakkal, Örssel, Faisz-szal sat. volt határos 1339-ben a királynak, az Örsieknek és Szónok fiainak volt itt részük. 1476-ban Mátyás király a Sz.-Kozma és Dömjén tiszt. szentelt itteni kápolna patronusi jogát Battyáni Boldizsárnak (a kinek ősei, az Örsiek bírták e helység nagy részét) adta. Ma csak kápolnájának romjai látszanak a Veszprémből Felső-Örsre (hajdan: Kővágó-Örs) vezető úttól nyugot felé.
MCBUBU 2021.02.19. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Pesze falu v.1.3
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!