Sandur falu és a Kenesei Sándor-hegy környezete
További, érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
1367. nov. 18. A fehérvári keresztesek konventje jelenti I. Lajos királynak, hogy a veszprémi káptalan részére kiadott általános eljárási parancsa értelmében kiküldte Lukács szerzetest, s kíséretében Wrs-i Mihály fia Miklós nov. 12-én megállapította, hogy a veszprémvölgyi Mária-monostor apácái Sandur-i jobbágyuktól : Jakab fia Miklóstól, aki az ottani officiálistól, villicustól és a falu közönségétől, miután a terragiumot megfizette, engedélyt kapott arra, hogy a veszprémi káptalan Kezew nevű birtokára költözzék, mégis javait és Sandur-i szőlőjét elvették, és csak több napi fogság után engedték útjára.

1387-ben Bubek Imre országbíró ítélkezik a káptalan ellen, mert ez elfoglalta az apácák palozsnaki birtokát, és az apácák jobbágyainak jószágát Sándoron elhajttatta. 1394-re az apácák jobb viszonyok közé kerültek, ezért szegényebb rendtársukon, Menyekei Györgyön segítettek, amikor 2 lányával nyomorúságos helyzetbe került. Szánalomból 13 nehézveret dénárt adtak neki, aki hálából az apácáknak adta szántóval, malommal és gyümölcsössel menyekei birtokrészét. Az apácák 1396-ban, mivel a zirci monostornak nem voltak szőlő és olyan birtokai, ahonnan tizedben és hegyadóban bort kaphatott volna, valamint jövedelme is csekély volt, és nem futotta borvásárlásra, az apácák sajnálatból a fehérvári keresztesek előtt csereszerződést kötnek a Zirci monostorral. Elcserélték a sándori Szilason levő nagy és jól gondozott szőllejüket, a malomhoz vezető út mellett. Tizedet, kilencedet sem kívántak.
45. rész: Veszprém megye - Sandur falu és a Kenesei Sándor-hegy körzete

Sandor Veszprém megyében, Balatonkenese és Balatonfűzfő között, a hajdani Kenese, Máma és Kezy falvakkal alkotott négyzetben helyezkedett el. A veszprémvölgyi apácák Balaton körüli uradalmához tartozott. Templomáról okleveles említést nem ismerünk, romjáról először 1861-ben emlékezik meg Rómer Flóris. Adataink szerint köveit az ezt követő években hordták szét, helyét ma már nem tudjuk azonosítani.

Villa Sondur helységet Szárberény, Máma, Kenesa, Csitun, Vámos és Padrag helységekkel együtt az itteni Szt.-Pászoly-rendi apácák Szent-István királytól kapták, amit 1109-ben Kálmán király megerősített. IV. László és kíséretének gyakori látogatásai fel élték a monostor birtokait, ezért nyomor köszöntött az apácákra. Monostorukat el akarták hagyni, ezért IV. László király kárpótlásul és segítségül az apácák négy birtokát, Kenését, Sándort, Mámát és Vörösberényt 1276-ban minden rendes és rendkívüli adó alól mentesíti.
A két Podmaniczky testvér, János és Rafael szolgálataikért és pénzbeli segítségükért 1537-ben megkapták János királytól Palotát. Ez szörnyű csapást jelentett a vidékre, mivel innen intézik pusztító portyázásaikat, melyeknek áldozatul esik szegény és gazdag, kastély és jobbágyviskó.
1439.03.15-én Rozgon-i Symon veszprémi püspök, Veszprém vármegye örökös comese, királyi főkancellár bizonyítja, hogy eléje járult a veszprémvölgyi Boldogságos Szűzről nevezett klastrom apácáinak a nevében azok familiárisa, Sándoron lakó Balás, és bemutatta előtte Tamás esztergomi érseknek 1368. jún. 10-én kelt oklevelét, amely magában foglalta Lajos királynak 1368 jun. 8-án kelt oklevelét. Kérte az oklevélnek szóról-szóra való átírását, és az apácák részére való kiadását. A püspök a Boldogságos Szűz iránti tiszteletből az oklevelet megerősíti és átírja. 1478-ban Sándor helység földesurai az itteni cisztercita-rendi apácák, és sándori jobbágyai 1488-ban 12 Ft adót fizettek.
Sandur falu térképen
Veszprémet 1549-ben elérte a török, és az apácák elmenekültek a monostorból. Távozásuk miatt a birtokkezelés és ellenőrzés ekkor teljesen kicsúszott a kezükből, és az ispánok megbízhatóságára voltak utalva. Jogigényükről a birtokaikra sohasem mondtak le, és Miksa kérésükre 1565-ben el is rendelte az összes birtokokba való beiktatásukat, amit a török miatt Pápán hajtottak végre a zalavári konvent segítségével 1570-ben. A Veszprém megyei birtokaiknak úgy akartak védelmet biztosítani, hogy a veszprémi várkapitányra, Gyulaffy Lászlóra bízták azok kezelését. Amikor Gyulaffyt a király Erdélybe rendelte, az apácák fel akarták használni az alkalmat, hogy a birtokaikat saját kezelésbe vegyék. A király meghagyta az új kapitánynak, Thury Mártonnak, hogy mindenben járjon az apácák kezére, de ő semmibe vette a király parancsát, és az őrség tagjai kiszálltak az apácák birtokaira, kenyeret, sajtot, vajat, szalonnát, gabonát vittek el erőszakosan, részben pedig némi hitvány árat odavetettek nekik. A jobbágyok ez után semmit nem tudnak beszolgáltatni a monostornak, ezért elmenekültek.
Újabb csapást jelentett birtokaikra a török terjeszkedés, ami a birtokok számát és terjedelmét is megcsappantotta. 1542. végén Sándoron 7 és fél porta után fizetnek adót.

János király halála után a Podmaniczkyek 1543-ban Ferdinánd hűségére térnek, de az apácák ismét a királyhoz fordultak garázdálkodásaik ellen, így az országgyűlés kénytelen volt foglalkozni az erőszakosságaikkal. Panaszuk szerint Szárberényt, Mamát, Sándort, Kenését és a kajári birtokrészüket évekkel azelőtt megszállták, és Palotához csatolták. 1545-ben a király fegyveres erővel visszavette tőlük a területet, de a testvérek folytatták az erőszakosságokat, amelyek az öldöklésig is elmentek. Az apácák békés megegyezéssel akartak véget vetni a bajoknak. A Podmaniczkyek erre rá is álltak, és megegyeztek, hogy a birtokot átadják a veszprémi várnagyok kezébe. A király megvizsgálta az ügyet, ás a jogos birtokosnak átadta a birtokot. A tárgyalás napjául Szent Márton oktáváját, 1545. nov. 18-át tűzték ki. A Podmaniczkyek a terminuson nem jelentek meg, de mivel az apácák igazolták tulajdonjogukat, a király visszaítélte nekik a kérdéses birtokokat.
Sandur falu térképen
1570-ben a király kemény szavakkal rótta meg a kapitányt, és megfenyegette az embereit, hogy a zsoldjukból le fogja vonni a kárt. Az apácák 1582-ben Rudolffal is megerősítették tulajdonjogukat minden birtokukra.

1617-ben Kriss Péter vasmegyei szolgabíró elkészítette a veszprémvölgyi monostor birtokainak úrbéri összeírását és megdicséri szorgalmas gazdálkodásukat. Eszerint Veszprém vármegyében Sándoron 12 jobbágy lakott. Szárberénynek, Mamának, Sándornak, Kenésének és Kajárnak van szőlőhegye is, a jobb must után tizedet fizetnek az apácáknak. Jó termés évben 150 urna mustot is kapnak az apácák, 1 urnát 30 pinttel számítva, pápai mértékben, amely majdnem egyezik a pozsonyival. Az aratás idején minden jobbágy 10 dénárt fizet az apácáknak, ha más munkát vállal. A mamái, sándori és kenései jobbágyok Szent György-napra 12 tőkehalat küldenek be minden telek után. Mama mellett folyik a Balatonba a Fűzfő patak, és a torkolatnál lévő öbölben csakis az apácák számára szabad halászni.

Sandor faluról többé nem hallunk, a török elvonulása után földjeit a Keneseiek művelik.
Források:

Árpád-kori, Anjou okmánytárak, Zsigmondkori oklevéltár
Csontos Károly: Kenése község és plébánia története 1899
Czakó Gyula: A balatonkenesei református egyház története 1912
MCBUBU 2021.04.05. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Sandur falu v.1.3
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra.
Köszönöm szépen!