7. rész: Somogy megye - Szabadi falu és a Szabadi templomrom
Balatonszabaditól É-ra, a Pusztatorony-dűlő magasan kiemelkedő dombján volt a török dúlás előtti Fokszabadi falu. A tőle ÉK-re lévő egykori faluról már 1092-ből vannak adatok, egy határjárásban említették, és egy kikötő is volt a közelében. A leletek alapján a XI. századi templom és temető a környék egyik legkorábbi szakrális épülete lehetett. Koppány lázadásának letörését követően Szent István király szabadjai építhették Szent Mihály, azaz a veszprémi püspöki székesegyház szentjének tiszteletére.
Balatonszabaditól É-ra, a Pusztatorony-dűlő magasan kiemelkedő dombján volt a török dúlás előtti Fokszabadi falu. A tőle ÉK-re lévő egykori faluról már 1092-ből vannak adatok, egy határjárásban említették, és egy kikötő is volt a közelében. A leletek alapján a XI. századi templom és temető a környék egyik legkorábbi szakrális épülete lehetett. Koppány lázadásának letörését követően Szent István király szabadjai építhették Szent Mihály, azaz a veszprémi püspöki székesegyház szentjének tiszteletére.
A település közelében húzódó római út Győrből indult és Pécs fele haladt. Ezen kívül itt vezetett a híres Hadút, amely Budától Fehérváron át Somogyvárig vitt. Fontos megemlíteni, hogy a két kereskedelmi központ, Fehérvár és Somogyvár között félúton állt a település, mely jelentősen segítette a település fejlődését. A fejlődés 1526-ig folyamatos volt. A Mohácsi csatavesztés és II. Lajos halálával megkezdődött a török uralom. A 16. században a téli szállásokra visszavonuló török seregek védvonalába került Szabadi. 1544-ben a két birodalom határán, a folyamatos végi harcok megpecsételték a település fejlődését. E század második felében évente más hatalom birtokolta a falut. Fokszabadi falu lakóit a török összeírások 1546-tól többször is név szerint említik. Az 1560-1569-ig terjedő időszakot a virágzás időszakának lehet tekinteni, mivel az innen befolyt adók nagysága az első 5 legnagyobb település közé emelte. 1570-1590 között is név szerint szerepelnek lakói a török összeírásokban. A következő évtizedekben a falu szinte teljesen elnéptelenedik. Az 1591 után bekövetkező eseményt tükrözi az erődített egyház és környékének akkori pusztulása is. Ehhez a hadieseményhez tartozhatott a templomtól D-re lévő ház padlója alá rejtett kincslelet is. Erről az eseményről mesél a tanú meghallgatások jegyzőkönyve, melyeket Veszprémben vettek fel. Gyakorlatilag leírja a falu pusztulását:
A Pusztatoronyi dombtetőn az itt élő gyülekezet kőtemplomot építtetett, melyhez a köveket az északi partról szállították. A templomra vonatkozó első adatok szerint 1332-1334-es években Péter nevű papja 70-70 kisdénárt, vagyis több adót fizetett, mint Fok vagy Töreki Szent Péter egyháza. Az oklevelek szerint a Fehérvári prépostságnak fizettek adót.
1299. május 1-én kelt oklevélben egy szőlő adás-vételt örökítenek meg Réland tihanyi apát és egy szőlőtermesztő között: "Ennek a szőlőskertnek, amit eladásra kínáltak, a Szabadiból való Fornas fiának, Jakabnak a szőlője, nyugati szomszédja volt."
A színes vakolattal ellátott templomot a XIV-XV. században átépítették. Támpillérekkel látták el és gótikus stílusban átboltozták. 1370-ben oklevélben szerepeltek a Szabadiból való nemesek, mint „nobiles Zabady”, vagyis az igazi szabadok ivadékai.
1299. május 1-én kelt oklevélben egy szőlő adás-vételt örökítenek meg Réland tihanyi apát és egy szőlőtermesztő között: "Ennek a szőlőskertnek, amit eladásra kínáltak, a Szabadiból való Fornas fiának, Jakabnak a szőlője, nyugati szomszédja volt."
A színes vakolattal ellátott templomot a XIV-XV. században átépítették. Támpillérekkel látták el és gótikus stílusban átboltozták. 1370-ben oklevélben szerepeltek a Szabadiból való nemesek, mint „nobiles Zabady”, vagyis az igazi szabadok ivadékai.
1610-től a marosi egyház papjai és tanítói név szerint szerepelnek az egyházi feljegyzésekben, mely bizonyítja az újból felpezsdülő életet. Az 1618 tájától idetelepülő lakosság a falu határában új és védettebb helyet keresett magának. A visszatelepült falu a törökkor végén, a foki vár 1684. évi visszafoglalásakor pusztult el. E szomorú sors után, a mai település születését 1690-re tehetjük. A torony véglegesen a II. világháborúban, az 1944-es harcokban semmisült meg. 1965-ben vízmű építésével kapcsolatban a terület egy része elpusztult. Lovag Zsuzsa régész jelentése szerint ekkor még állt egy több méter hosszú, 1,3 méter magas falcsonk.
1983-ban Magyar Kálmán végzett itt ásatást, és feltárta a kis toronnyal egybeépült templomot, valamint a 11-15. századra datálható templom körüli temető NyK-i tájolású sírjait. A 14—15. században közvetlenül a templom mellé E-ra egy, a téglaépítésű templomtól eltérő falazású, különálló vaskos, 11x8m alapterületű torony épült. A templom Ny-i bejáratától kb. 35 m-re egy 6m széles, 3m mély, V alakú árok bontakozott ki, amely körülvette az említett tornyot, a templomot és az udvarházat.1983-ban Magyar Kálmán végzett itt ásatást és feltárta a kis toronnyal egybeépült templomot, valamint a 11-15. századra datálható temetkezéseket, vagyis a templom körüli temető NyK-i tájolású sírjait. A 14—15. században közvetlenül a templom mellé E-ra egy, a téglaépítésű templomtól eltérő falazású, különálló vaskos, 11x8m alapterületű torony épült. A templom Ny-i bejáratától kb. 35 m-re egy 6m széles, 3m mély, V alakú árok bontakozott ki, amely körülvette az említett tornyot, a templomot és az udvarházat.
1983-ban Magyar Kálmán végzett itt ásatást, és feltárta a kis toronnyal egybeépült templomot, valamint a 11-15. századra datálható templom körüli temető NyK-i tájolású sírjait. A 14—15. században közvetlenül a templom mellé E-ra egy, a téglaépítésű templomtól eltérő falazású, különálló vaskos, 11x8m alapterületű torony épült. A templom Ny-i bejáratától kb. 35 m-re egy 6m széles, 3m mély, V alakú árok bontakozott ki, amely körülvette az említett tornyot, a templomot és az udvarházat.1983-ban Magyar Kálmán végzett itt ásatást és feltárta a kis toronnyal egybeépült templomot, valamint a 11-15. századra datálható temetkezéseket, vagyis a templom körüli temető NyK-i tájolású sírjait. A 14—15. században közvetlenül a templom mellé E-ra egy, a téglaépítésű templomtól eltérő falazású, különálló vaskos, 11x8m alapterületű torony épült. A templom Ny-i bejáratától kb. 35 m-re egy 6m széles, 3m mély, V alakú árok bontakozott ki, amely körülvette az említett tornyot, a templomot és az udvarházat.
„.. a mezoben kint lévo templomnak, a holl akkor a Falu volt, ko kerétésében az egész falu magát bé vette, de azok közül három vagy nigy gazda maga között öszve beszélgetvén, hogy job volna eö nekik onnajd ki mennyi, mert eok a Török ereikkel elegendok nem lesznek azért étszaka rudazó kötelen mind cselegyeiket ki eresztették a ko falon, mind magok ki mentek, és a Sió bozzottyoában magokat vették, s úgy menekettek megh, mert mindgyárt másnap hajnalban a Török reájok ütött és egy lábigh ott a Templomnál mind levágta, és némelyeket elvit, és így a falu éppen ell pusztult, és mainamihis puszta, hanem azok, kik kötélen ki ereszkettek, a Sió partyán magoknak föld likakat csináltak és ott alkalmas üdeigh ott lappangattak, s üdovel itt Sió mellyet lévo Vámos háza mellyé vették lakásokat, és mind addigh ott laktak, a mégh a Törököt le nem verték e földrul, s azután a Vámházi lakosokat ott hatták, s úgy ezen helyen, holl most laknak, kezdették lakásokat, s az utána lassanként szaporodván itt Sió mellyett Mester elsoben, azután Praedikátort hoztak, és oratoriumot fábul csináltak..."
