Források:

https://opusztaszer.hu/monostor/
Sulinet - Gondolatok Szer monostorának építéstörténetéről
Készült: 2020.03.20. Elpusztult Árpád-kori falvaink - Szer falu és Szermonostora - MC-BUBU
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
A lakosok nagy része mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott. Sok volt a részes juhász, akik egy-egy uraságnak vagy nemesnek a birkáit legeltették, és fizetés fejében a szaporulat bizonyos hányada őket illette meg. „Birkásoknak” hívták őket, akik évek múltával meggazdagodtak. Legelő volt bőven, tavasszal a köves hegyoldalakon, később a ritkásabb erdőkben, tisztásokon és az ugarnak hagyott földön tudott legelni a nyáj. A gulyások tavasztól őszig kint voltak a hegyekben. ősszel innen hajtották a jószágot a renneki vagy sümegi vásárra.
Felcsab 1369-ben tűnik fel Szentistváncsabként, mégpedig előbb az egyház épül fel, majd  körülötte épül fel a falu. Birtokosai a Csabi családok, majd a Csuzy család. 1383.07.13-én Erzsébet királyné a zalai konventnek meghagyja, hogy elrendeli Margit asszonynak, Chab-i László fia László leányának királyi új fiúsítás címén történő bevezetését atyjának, a Zala megyei Chab, Rennuk és Kwrbeu possessiókban levő részei birtokába. 1383.08.21-én a zalai konvent Erzsébet királyné 1383. július 13-i parancsára Margit asszonyt ellentmondás nélkül bevezette atyja, László fia László Chab, Rennuk és Kwrbeu possessiókban levő részei birtokába.

Visszatérve a műútra, pár méter után balkéz felől, ha lefordulunk a földútra, eljuthatunk a Szentistváncsabi templomromhoz. A harmadik magaslesnél, ha megállunk, és balról párhuzamban látjuk magunk mellett a Csabrendeki templomtornyot, akkor jobbkéz felől található bent a bozótosban a Szentistváncsabi templomrom. A templomból ma már csak pár kő látszódik. Ez a templom is a 13. században épült, és Szent István vértanú tiszteletére szentelték. Felcsab a XV. századtól Szentistváncsab, majd Szentistván néven önálló falu.

Redneken kelt 1455.12.13-án a Zalamegye hatósága, alispánok és a szolgabírák oklevele, melyben bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Chab-i Fülöp fia Mihály, másrészt Chab-i Baso János, amikor Mihály bejelentette, hogy mivel Chab-i Baso Jánosnak összes Galsa-i, Chab-i és Rednek-i birtokrészei nála vannak zálogban, azokból egy sessiot a Szent István-féle Chab-ban, amely 4 arany forintért volt nála elzálogosítva, a pénz visszanyerése után visszaadta neki.
Ezen a helyen a Bor-Kalán nemzetség a 11. század végén, vagy a 12. század elején alapított bencés apátságot. Szer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. Mivel a XII-XIII. század fordulóján élt e nemzetség talán legkiemelkedőbb alakja, Kalán pécsi püspök, aki III. Béla esztergomi udvarában a királyi kancellária vezetője, és a kancellária megszervezője volt 1181 és 1183 között, feltételezhető, hogy a XII. századi monostor jelentős építészeti változásai is neki köszönhetőek. 1186-ban került a pécsi püspökség élére, 1193-tól pedig Béla király Dalmácia és Horvátország kormányzójává nevezte ki őt.  1204-ben esztergomi érsekké választották, de ezt a hivatalt csak egy évig töltötte be. 1205. augusztus 1-je után már újra Pécsett volt, amit egy 1205-ben kelt királyi oklevél bizonyít, ahol a méltóságnévsor Kalánt már csak pécsi püspökként említi. 1214-ben fogadalmat tett a keresztes had vezetésére, de valószínűleg idős kora miatt, mivel ekkorra már a hatvanadik évét is betöltötte, nem teljesíthette azt. Püspökségében 1218 végén bekövetkezett haláláig maradt. Anonymus, aki a boldogemlékű Béla király jegyzője, közvetlen kapcsolatot tarthatott fenn a pécsi püspökkel. Így válik érthetővé az is, hogy az általa írt Gesta Hungarorum 40. fejezetében kiemelt szerepet kapott Szer.

Az 1233-as beregi egyezmény az első hiteles írott forrásunk, amely az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség jelentős monostorát is megemlíti. 1233-ban II. András király évi 1000 kősótömbnyi részesedést juttatott a kolostornak, és a falu neve ekkor Zerr. Az 1241-es tatárjárás idején a mongol pusztítást nem kerülhette el, elpusztult, de újjáépült és védőfallal övezték. A korábbi rangját viszont nem tudta visszaszerezni. Apátról, szerzetesről egyetlen, általunk ismert dokumentum se szól. A falu nevét HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/1266"1266-ban Scer, HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/1283"1283-ban Zeer néven írták.

A földesúri joghatóság alatt lévő település a Bór-Kalán nembeli Szeri Pósa család tulajdona volt. A megye legnagyobb birtokos családjának névadója, Szeri Pósa mester Károly király párthíveként olyan magas tisztségre tett szert, mint a „temesi részek kapitánysága", és 1318-ban Károly királyt is vendégül látta a monostorban. 1318. november 24-én I. Károly király oklevelét Szermonostorán keltezte. Ekkor fordul elő először Zeermunustura névformában, majd 1329-ben még egyszer.  Az alapító nemzetség tagjai az 1329-es és 1332-es években megosztoztak a monostor birtokain.
Ópusztaszer, A Feszty körkép
Ópusztaszer, a Feszty körkép
Opusztaszer, rom
Ópusztaszer, rom
Mindenki ismeri Ópusztaszert és a Feszty Árpád által  1893. HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Augusztus_20."augusztus 20-ra festett körképet. Ezért, ebben a történetben erről több szó nem esik, mert hogy mi az a Szer, majd később Puszta Szer, ami ma Ó-Pusztaszer, már nem annyira egyértelmű. Ezért vissza kell mennünk egészen Anonymusig, és tovább, Árpádig.

A Szeged és Csongrád között félúton, a Tisza árterének egykori magaslatán, a 11. század elejétől a 16. századig követhető nyomon a templom, majd később monostor körül növekvő település. A Balkánt Budával összekötő hadi és kereskedelmi út mellett feküdt. Ez az útvonal Szegedtől, vagyis a Tisza-Maros torkolattól Szerig tulajdonképpen azonos az országot, a Tisza jobb partja mentén átszelő nagy észak-déli irányú úttal, amely Lengyelország területét a Balkánnal és az Égei-tenger partjával kötötte össze.
Legendák övezik szeri pusztát. Az Úr megtestesülésének kilencszázharmadik esztendejében Árpád vezér a mai szeri síkon győzte le Salán vezért, majd a magyarok sátrat vertek ezen a helyen, és a törzsi vezetők 34 napon át rendezték az ország szokástörvényeit, és egymás között felosztották az országot. Anonymus így ír erről: „A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia, Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bőd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek...” 
Ópusztaszer, tó
Ópusztaszer, tó
26. rész: Csongrád megye - Szer falu és Szermonostora, Ópusztaszer
Úgy tűnik, a 14. század közepe előtt megszűnt a monostor. Azóta pusztuló rom volt, viszont Szer falu 1348-tól Suenhaz (Sövényháza) néven tovább élte életét, és fénykorában, a 15. században mezővárosi rangot ért el. Nevét a sövényből készült, tapasztott házairól kapta. 1436-ban Szeren vendégeskedett Zsigmond király. A Szeri Pósa család kiterjedt birtokait Szeri Pósafi István halála után, mivel a család örökös nélkül kihalt, 1471-ben Mátyás király számba veszi adományozás céljából, s Temes, Csongrád, Arad, Csanád, Krassó és Kéve vármegyékben összesen 3 várat, 8 várost és 88 falut számlálnak össze, melyek azelőtt Pósafi István tulajdonát képezték.

1500-ban Zsigmond lengyel herceg és II. Ulászló tartózkodott itt. Ezek a látogatások egyértelműen jelzik, hogy Szer egészen a török pusztításig jelentős hely volt, s hogy vagy a monostorban, vagy a birtokló család nemesi udvarházában a legmagasabb igényeket is kielégítő körülményeket, vendéglátást tudtak biztosítani.

1526-ig a környék kereskedelmi, vallási és kulturális központja a vásártartási és vámszedési joggal bíró Szer mezőváros volt. A törökök 1526-os átvonulását még átvészelte a település, ám a tizenötéves háború megpecsételte sorsát. A lakosság elmenekült, a törökök helyőrséget telepítettek a monostor maradványaiba. A Tisza partjáig nyúló szeri pusztán a romos, kéttornyú kolostortemplomot a törökök 1550-ben várrá akarták alakítani. 1553-ban a török defterek összeírásakor Sövényházán még 92 házat írtak össze, és plébánia temploma is volt, majd teljesen elnéptelenedett.

A XVI-XVII. század fordulójától már Puszta Szerként emlegették a területet. Mivel falu nem volt a közelben, így a romos templomot sem lehetett egyházi célra, plébániatemplomnak használni.
Szer falu és Szermnostora körzete
További, érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!