Veszprém megye - Szöllős falu

Szöllős település Litér és Veszprém között félúton helyezkedik el. Ma a területen szántó és füves rét van. Templomos település volt.

1211-ben már hallunk róla, ekkor András király Oros, volt tihanyi apát kérésére Tamás kancellárral és Pat nádorispánnal össze íratja a tihanyi apátság birtokait, népeit és az I. András király alapítólevelében elavult határleírásokat új formába öltöztetve megerősíti. 1266-ban IV. Kelemen pápa a tihanyi apátságot az apostoli szék pártfogása alá veszi, egyszersmind annak jogait megerősítve.

1337. márc. 22-én a veszprémi káptalan tudatja, hogy Tamás testvér tihanyi apátot és a konventet perbe hívta a káptalan Zala vármegyében fekvő Arach, Ozowfeu, Ewrmenes és Oduardi nevű birtokokon lévő birtokrészei miatt, amelyeket András király adományozott a veszprémi egyháznak, mivel jeruzsálemi hadjáratának támogatására elvette tőlük Kesla királyné arany koronáját. A felek végül Pál comes I. Károly király országbírójának az engedélyével és fogott bírák közbenjöttével az alábbi egyezségre lépnek: A veszprémi káptalan az említett birtokrészeket, amelyeket a konvent korábban csereként bírt, a konventnek adja telkekkel, népekkel vagy condicionariusokkal, földekkel és minden más hasznokkal, a konvent pedig ezekért cserébe, mivel a káptalan a korábban adottakat nem tudta birtokolni, adja a Veszprém megyében Wesprimium közelében fekvő Zeuleus és Gelemer birtokokon lévő birtokrészeit a monostor officiálisa, Renoldus comes és az összes nemes jobbágy beleegyezésével. A felek vállalják, hogy a birtokcsere miatt a másik felet saját költségükön megvédik. Az egyezség nagyobb erejére a káptalan autentikus pecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. Kelt Miklós mester olvasókanonok keze által, Mesko püspök, királynéi kancellár, János prépost királynéi alkancellár, Márk éneklő- és István őrkanonok idejében. Fentiekről Tamás testvér is tudósít.

1309. márc. 7-én a fehérvári káptalan előtt Fwn fia Dénes ispán, örökös nélkül lévén, a Sceleus falu határában fekvő földrészecskéit, nevezetesen a Hydegkut-Bungurd ispán fiaitól vásárolt 40 holdnyi szántóját, 1 hold kenderföldjét, 1 erdejét, egy falcastrumnyi rétjét, a közös erdőben lévő erdőhasználatát s a szokásos tartozékait, a Sceleus faluban lévő s Duba fia Volpottól és Fobiyna fiaitól, Zoymtól és Arnoldtól vásárolt és házhelynek alkalmas 10 hold földjét, a Bolyar fiaitól, Iwancatól és Buthustól vásárolt, és a Zirch-i apát telke keleti szélén fekvő 3 hold földjét, a veszprémi egyház Sceuleus-i népeitől, Petres fia Pétertől és Pál fia Markatói vásárolt 2 holdját, az Vruzku-i Szt. Miklós-egyháza jobbágyától, Chenke fia Crisiustól vásárolt 2 hold földjét, az Ányos, Iwanca és Petk nevű királynéi népektől és a Zyrch-i monostor Vros, az Almad-i konvent Bul és a veszprémi egyház Márkus nevű jobbágyaitól és más Sceuleus-beliektől vásárolt és a Peturgyure hegy végén fekvő és házhelynek való földjét és végül a Lazarkut nevű helyen s a tihanyi monostor Crisius nevű jobbágyától, továbbá Jutos-i Andrástól és Szentgal-i Tamástól vásárolt szőlejét, összesen mintegy 60 holdnyi és minden részében hiteleshelyi oklevél kíséretében szerzett birtokát, lelke üdvéért, a veszprémi káptalannak adományozza oly kikötéssel, hogyha mégis örökösei születnének, ezt a birtokot, mint az egyház harcoló nemes jobbágyai élvezhessék, ezenfelül ugyancsak a veszprémi egyháznak torlóul adja szolgáját, Chel fia Budurt és feleségét, Chunt, az átadott földből, a káptalan oklevelével biztosítottan, kihasítva részére 10 hold szántót, 1 falcastrumnyi rétet, 1 holdnyi megművelt és egy elhanyagolt szőlőt, minek fejében ő és utódai minden év okt. 13-án 25 csöbör bort, 40 kenyeret, egyéves sertést, 10 dénár értékű viaszt és ugyanolyan értékben gyertyát kötelesek a káptalannak szolgáltatni. Mivel pedig egyidejűleg az ispán felesége. az említett Arnold nővére is lemondott az egyház javára a hitbéréről és nászajándékáról, a káptalant képviselő Márton mester Vrs-i prépost kijelenti, hogy ha férjét túléli, az egyház minden év őszén 100 csöbör borral, okt. 13-án egy 100 dénár értékű sertéssel és szept. 15-e táján 40 köböl, illetve kepe terménnyel fog hozzájárulni az ellátásához, férje viszont, ezért a cselekedetéért, Wech nevű szolgálóját és fiát, Peteut adja neki, és minden ingóságát reá hagyományozza.

1324. ápr. 7-én a veszprémi káptalan előtt Fun fia Dénes comes, a káptalan Zeuleus-i nemes jobbágya ugyanazon faluban a Bakonyból a Balaton felé a falun keresztül vezető nagy út mentén a Szt. Szűz kápolna keleti és déli oldalánál, nyugat felől pedig Dénes comes földjei között fekvő örökölt sessioját 2,5 már megkapott széles bécsi dénármárkáért eladja Erdeus fia Ányosnak, a káptalan ugyancsak Zeuleus-i nemes jobágyának és örököseinek a káptalan és mások jogának épségben tartásával.

Veszprém megye - Szöllős falu - Litér körzete

1337. évben a veszprémi káptalan Pál országbíró engedélyével, az András királytól keresztes hadjáratra indulásakor Gizella királyné arany koronájáért kapott Arach, Azowfew, Ewrmenyes és Wduary birtokrészeivel kapcsolatban Tamás tihanyi apát és konventje ellen folytatott perben birtokcserében egyeznek meg. A káptalan mind a négy birtokot, sessioival földestül és népestül és minden tartozékaikkal átengedi az apátnak, aki konventnek és valamennyi nemes jobbágyának a hozzájárulásával, a Veszprém megyében Veszprém közelében lévő Zeulews és Kwalya nevű apátsági birtokrészeket szintén népestül és tartozékaikkal adja értük cserébe.

1365. szept. 22-én I. Lajos király, László veszprémi püspök panaszára, hogy Odo Scyrch apát emberemlékezetet meghaladó idő óta a veszprémi püspök és káptalanja tulajdonában lévő veszprémmegyei Kuedwar, Bereyn, Sool, Zenthkyraal, Menyke és Zeuleus falvak egész, valamint Bolde fél falu tizedeit 1364-ben lefoglalta és a püspök és egyháza tizedszedőit onnan elűzve, a tizedeket magának szedeti, de azért is, mert az apát a király írásbeli parancsára sem adta vissza őket, azt felelve, hogy a panasz igaz ugyan, azonban újabban előkerült egy oklevele, amely az ő monostorának biztosítja e tizedeket és ezért nem mondott le róluk. Meghagyja a fehérvári keresztes konventnek, küldje ki emberét, hogy jelenlétében Wsa-i Miklós fia András, a királyné apródja iktassa be a püspököt és egyházát a tizedek birtokába, és figyelmeztesse az említett falvak népét, hogy ezentúl a tizedet ne az apátnak, hanem a püspöknek és káptalanjának fizessék ki, az apát pedig törvényes úton keresse a jussát, ha egyáltalán van neki ilyen.

A hajdani Szöllős falu Létér és Veszprém között

1382. jún. 23. Wysegradon kelt oklevél szerint Szécsi Miklós országbíró előtt a veszprémi káptalan officiálisa, W. ..-i István fia Mihály azért, mert a káptalannak a tudomására jutott, hogy Zeuleus-i Demeter fia Miklós Dénes fia Miklós segítségével egy, a káptalant megillető Zeuleus-i jobbágy telket tartozékaival akar birtokába venni, a káptalan tiltakozását jelenti be.

A veszprémi káptalan 1386. november 13-i átírásában írja, hogy 1385.07.08-án a fehérvári káptalan kiadványa szerint Veszprémi Pál fia Péter az Ond-i István fiához Bisseno Mihályhoz feleségül adott Kati nevű leányának és általa nevezett férjének adományoz birtokaiból egy fundus curiet Veszprém városában, az ennek határában hozzátartozó 12 és Zeuleus possessió határában 32 hold szántófölddel úgy, hogyha Kati magtalanul halna el, és özvegyen maradt férje újra megnősülne, akkor a fundus és szántói a bizonyságlevélben foglalt feltételekkel, visszaszállnának Kati atyjára, Péterre, illetve ennek leszármazóira.

1395. Jan. 4-én kelt Ilsua-i Leusták nádor, fejér vármegyei ispán levele a fehérvári káptalanhoz, hogy iktassa be a veszprémi káptalant a veszprémmegyei Zeuleus-i birtokrészbe és a Bespremuisy folyón lévő Kwmolum nevű malom felébe, amelyeket Heemhaza-i György fia néhai Lukács végrendeletileg hagyott reá.

1440.06.09-én egy Veszprém megyei perről tudunk, melyben a tanúvallatások és az ítélet egy bizonyos szőlő ügyében zajlott, amely mint következtetni lehet, a Veszprém megyei Zeuleus possessióban feküdt.

1365. szept. 29-én a fehérvári keresztes konvent jelenti I. Lajos királynak, hogy parancsa értelmében kiküldte Ferenc sublectort, és kíséretében az erre a célra külön kiküldött Miklós fia András, szept. 24-én, a veszprémmegyei Kuedwar, Berynd, Sool, Zenthkyral, Menyke és Zeuleus falvakba és Bolde falu felébe kiszállva, László veszprémi püspököt és káptalanját e tizedek birtckába ellentmondás nélkül beiktatta, s a király nevében figyelmeztette népeiket, hogy ezentúl ne Odo Scyrch-i apátnak, hanem a püspöknek és egyházának szolgáltassák azokat.

1376.05.10-én a veszprémi káptalan bizonyságlevele Anianus fia, János és István fia, Demeter, Zeuleus-i káptalani jobbágyok egymás közti, a káptalan előtt történt megegyezéséről a birtokjogaikra vonatkozó közös okleveleik őrzésére és használatára vonatkozólag.

Szöllős további életéről nem tudunk. A török 1529 augusztusában újra betört a Dunántúlra, és a török hadak főerői Budán és Győrön át Bécs felé nyomultak előre, a portyázó török akincsi és csarkadzsi lovasok a Balatonig és Veszprémig kószáltak. Mivel Veszprémig feljöttek, már elérték Gelemért és Szöllőst is. Valószínűsíthető, hogy a falut már ekkor feldúlták, de az is valószínű lehet, hogy amikor 1552 májusában a budai török beglerbég, Khadim Ali pasa Veszprém ellen vonult, az útjába eső Szöllőst is elpusztította.

Többé a faluról nem hallunk, földjei az 1800-as években már szőlőföldek. Templomának maradványait ekkor hordhatták szét végleg.

2018-2020 években területen a Laczkó Dezső Múzeum Utak Mentén Régészeti Tájkutató Csoportja terepbejárást és műszeres vizsgálatot végzett, melynek során értékes Árpád-kori leletek kerültek a Laczkó Dezső Múzeumba, közöttük két Limogesi kancsó töredékeivel, mely Dr. Molnár Miklós találata volt.

A hajdani Szöllős falu Létér és Veszprém között