Töttöskál és a Töttöskáli templomrom körzete
További, érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
A falut 1326-ban királyi udvarnokok lakták, azonban mellettük úrbéres népek és egytelkes nemesek is lakták. A falu népe szőlőműveléssel foglalkozott, mivel a művelhető földterület igen kevés volt. 1338-ban a Theutheus néven említik. Szentbékkállához hasonlóan a 1341. április 15-én Károly Róbert királyi birtokként a veszprémi püspökségnek adta Tátika vára és tartozékai fejében, azonban május 3-án a fehérvári káptalan kiadott jelentése szerint az iktatás nem sikerült, mivel a töttöskáli népek is több kál-völgyi falu mellett nemeseknek és királyi jobbágyoknak vallották magukat. Az oklevél részlete: "Tuteuskaal falucskában (villula) Bence, Balázs fia Miklós, Ozene fia Bede, János fia Simon, Péter fia Demeter, István fia Jakab, Iwanka fia Pál, Benedek fia András és Gellért fia János magukat királyi birtokon élő királyi jobbágyoknak vallották..."  A falu lakossága így próbált kihátrálni a számukra kedvezőtlen egyházi függésbe kerülés alól. 1350-ben a fehérvári káptalan átírta az uralkodó rendelkezését.  1380-ban a falu neve Teutuskal
Töttöskáli templomrom
Szentbékkálla belterületének északi szélén, a Velétei dűlőben található a téglalap alaprajzú püspöki lakótorony 6,5-7 méteres romja. Nevét feltehetőleg valamikori tulajdonosáról kapta, hiszen Veléte faluról nem tudunk a környéken. A helyi mondák szerint a XIII. század végén III. Endre király egyik feleségének vadászkastélya lehetett. A XIV. században a veszprémi püspök építtette a gótikus stílusú velétei palotát a Káli-medencében. Anyaga bazalt tört kő egy-egy vörös homokkő és mészkő darabbal, amit kavicsos mészhabarcs tart össze. A habarcs alapanyagát szárazon helyezték a kőfalba és nedvesség hatására ott kötött meg, olyan erősen, hogy részben még ma is képes a falak összetartására. Falait kavicsos, néhol meszelt vakolat borítja. Ez az 1300-as évektől jellegzetes középkori építési technika, a Töttöskáli templom és a Salföldi pálos kolostor épületei is így készültek.

1552-ben a törők elfoglalta Veszprémet, ahonnan Köves András püspök Sümegre menekült. Az egyházi férfiú egyben katona is volt. aki minden anyagi javát a tőrök elleni küzdelemre fordította - egyszerűen élt és úgy is halt meg. Egy 1559-ból való birtok összeírás a Velétei palotát – mint „szentbenedekkáli palotát'' - az ő tulajdonaként említi, miszerint a falu földesura, a veszprémi püspök itt palotát bírt, amely feltehetően azonos ezzel a rommal. 1590-ben pusztulhatott el, feltehetően a törököknek köszönhetően égett le.
A Szentbékkálla belterületének szomszédságában, az öreghegy tövében található Töttöskál falu templomának romja. A honfoglalás korában a Káli medence többi településéhez hasonlóan a Kál nemzettség szállásterülete. Írásos emlék 1296-ban említi először Töttöskál falut, amikor Sásdikállal és Kerekikállal együtt 1296-ban adta el az Atyusz nemzetségbeli Csaba és Bánd a Monoszlóiaknak, Thwtheus néven, de később Theutheus néven írtak róla. A templomot a XII-XIII. században építették, okleveles említést nem ismerünk róla. A templom falai alatt egy XI. századi, egyenes pengéjű kardot találtak, amit a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. 
Velétei palota
1474.04.13-án Gwthi Orzag Mihály nádor a kapornoki konventnek jelentette Buchai Mátyás, Pachai Bertalan deák, Thythei Zabo János és Pachai János deák panasza tárgyában, mely szerint a múlt karácsony körül Egerwari Mihály familiárrisaival és jobbágyaival a panaszos Mátyás zalamegyei Zenthlerynchfalwa nevű birtokára rontott, György nevű jobbágyának ajtaját betörte, testvérét, Damjánt a házból kihúzta és megölte, továbbá Virágvasárnap körül Melegheghi Bálint a panaszos Bertalannak a Meleghegh birtok határain belül fekvő LabasErdew nevű erdejét és Kerthwegzedew nevű szöllőjét elfoglalta és ma is hasznája, azonkívül Lengeli Begeth Imre ezen Bertalannak többszöri kérésre sem hajlandó 4 forint adósságát megadni, éppúgy Wysi Gál, Zepethki János, Ollari Demeter, felesége, Orsolya nem hajlandók Bertalannak a zalamegyei .... máskép ..eke nevű birtokára vonatkozó okleveleit kiadni, Thythwesi András, Illés, Demeter és Albert szintén nem hajlandók Zabo János panaszosnak a zalamegyei Thythews birtokára vonatkozó okleveleit kiadni, noha már többször kérte őket, végül 10 évvel ezelőtt, Szent Mihály nap körül Wysi Gál a Zepethki János és Ollari Demeter hozzájárulásával a János deákot örökség jogán illető zalamegyei Mihalhaza, más néven Kyskarmach birtokon lévő részét elfoglalta és birtokolja, és Wysi Gál és Ollari Demeter a birtokrészre vonatkozó kezükön levő okleveleket vonakodnak kiadni, Pachai Thythesy János, Thythwsi Péter, Radohi Albert és László, Lengeli János, Kali János és Pál királyi emberek valamelyike vizsgálatot tartva idézze meg Egerwari Mihályt és a többieket Szent György nyolcadára meghagyva Egerwari Mihálynak jobbágyai előállítását. 1488-ban Zala megye hatósága egy hatalmaskodásról hozott ítélet levelében is Thythews néven említette.

A veszprémi püspökség 1524. évi urbánuma "Thythewskal" néven említi. 1531-ben a török elpusztította a falut és vele együtt a templomot is. A török kiűzése után a visszaköltöző lakosság újjáépítette az egyházi épületet, és egészen a XIX. századig tartottak benne istentiszteletet, bár lakossága Szentbékkállára költözött. A templomot 1876-ban már csak romként írják le.

Szabálytalan négyszög alaprajzú. Bazalt kőfalazat, felületén kavicsos vakolat. Nyugati, 5-6 méteres magasságban fennmaradt falában középen kiomlás emlékeztet az egykori templomkapu helyére. Déli és keleti falmaradványa alacsony, az északi fala viszont jelentős magasságban áll. Egyenes záródású szentélyének déli oldalán egy résablak maradt meg.
Mára egy helyiség maradt meg, félköríves záródású kapuval. Keleti oldalán nagy falkiomlás jelöli az egykori bejárat helyét. Nyugati fala alacsonyan áll, jórészt törmelékkel belepve. Az északi és déli falbelsőben 8-8 lyuk jelöli a gerendák helyét. A falon ma is látható konzol által tartott részen szuroköntó erkély volt, ahonnan a palota védői szükség esetén forró folyadékokat önthettek a nem kívánt látogató nyakába.

A legenda szerint a török elől menekülő püspök a palota mellett a Tücsök oldalban kincsekkel teli aranyhintót ásatott el. A hintó hétévente felbukkan, helyét hajnalban kékes láng jelzi. A faluban ma is vannak, akik hisznek a legendában s titkon talán keresik is a kincset.
21. rész: Veszprém megye - Töttöskál falu és a Töttöskáli templomrom
Források:

Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai
Collectio Diplomatica Hungarica
Ipolyi Arnold–Nagy Imre–Véghely Dezső: Hazai okmánytár
MCBUBU 2021.03.07. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Töttöskál falu v.1.3
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!