Urbél falu és a Sarvalyi erdő körzete
További, érdekes videóért iratkozz fel a folyamatosan frissülő Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!
Urbél Árpád-kori falu Sümegtől délkeletre, az úrbéri erdőben feküdt. A település templomát Szent Miklósnak szentelték. A falu helye ma már nem látható, és templomának romjai mára erdővel benőve nem felismerhetőek.

Urbél község a veszprémi püspökség sümegi uradalmához tartozott, és első említése Zlaudus püspök idejéből, 1245-1262 környékéről való. A faluval kapcsolatban mindössze három okleveles adatunk található, a helyszínen készült filmünkben mindhármat megemlítjük. Eredeti neve az oklevelek szerint Urbél, nem pedig Urbér.
Az 1315. máj. 5-én kelt oklevélben arról olvashatunk, hogy Tamás béli apát, a tihanyi monostor adminisztrátora és konventje előtt, János mester fehérvári főesperes által képviselt István veszprémi püspök, helybeli örökös ispán és a királyné kancellárja, valamint Nemtyi Heym fiai, László és Pál, testvéreik, György és Heym nevében is, birtokot cserélnek. Ebből az oklevélből tudjuk, hogy a falu 1262 előtt  már létezett, mégpedig az oklevél szövege szerint Heym fiai a Neuegi (Nivegy) völgyben fekvő, a szentjakabi és más népekkel közösen birtokolt földjeikért és tartozékaikért, melyeken egykor a király pecérei éltek, és IV. László király adományozta őket atyjuknak, Heym ispánnak, a püspöktől azokat a szintén birtokolt Zaar Bereni (Szárberényi) püspöki földeket és tartozékaikat kapják, melyeket egykor Zlaudus püspök Vrbeli (Urbéli) nemes jobbágyának, Absolon ispánnak adományozott, István püspök pedig Absolon fiaitól vissza vásárolt. A felek megígérik, hogy cserebirtokaik megtartásában támogatják egymást, ha pedig valamelyikük erre képtelenné válna, szerződésük hatályát veszti, és a birtokokat visszaadják egymásnak, és arra kötelezik magukat, hogy szerződésüket a fehérvári káptalannal privilégiális formában is írásba foglaltatják.
Ekkor hallunk utoljára a faluról, és ebből az oklevélből tudjuk Szent Miklós egyházának a titulusát is. Urbél a sümegi váruradalom falvainak 1436-os birtokösszeírásában már nem szerepel, addigra elnéptelenedett, és többé nem települt újjá. A község elnéptelenedéséről nem rendelkezünk információval. A község épületeit a történelem elemésztette, egyháza mára csupán egy halom kő.
1339. május. 12-én, Vissegradon (Visegrádon) kelt Pál országbíró ítéletlevele, melyben említi a korábbi, 1315-ben kelt oklevelet, és annak kapcsán most, mivel a veszprémi káptalan, a Veszprém völgyi Mária-monostor apácái és Myske fia Pál támadják őket, Mesko püspök védelmét kérték, aki azonban kijelentette, hogy a Zaarbereyni (Szárberényi) földekre vonatkozólag nincsenek oklevelei, és kártalanítani sem tudja őket. Az országbíró, a szerződés értelmében, mely 1315. május. 5-én kelt, a birtokcserét hatálytalanította 1338. nov. 18-án úgy, hogy a püspök visszaadja IV. László király oklevelét, Heym fiai pedig 1338. nov. 23-ig elhagyják Zaarbereynt (Szárberényt), és elrendelte, hogy a fehérvári káptalan, a szomszédok és határos birtokosok jelenlétében Kaydi Reynoldus fia Lőrinc Heym fiainak a birtokot határolja el, és részükre vissza iktassa. December 21-én Cosmas dékán a Newegh-völgyi (Nivegy-völgyi) 65 hold földről és a hozzátartozó 7 szőlőről szóló IV. László-féle oklevelet visszaszolgáltatta, viszont az elhatárolás és iktatás a közös birtoklásból eredő nehézségek miatt nem sikerült. Az országbíró ezért az 1339. márc. 10-i tárgyaláson nem a jog méltányossága szerint, hanem a felek kívánságára úgy döntött, hogy miután a helyszínen megesküdtek, a püspök képviselői, Cosmas dékán, Egyed zalai főesperes, Mihály, a veszprémi Mindenszentek-egyházának a prépostja és György egykori dékán a fehérvári káptalan bizonyságának, a szomszédoknak, a határos birtokosoknak és Kaydi Reynoldus fia Lőrincnek a jelenlétében, jelöljék ki a IV. László privilégiumában szereplő földet és 7 szőlőt, és ezt iktassa a királyi ember Heym fiainak. Miután a fehérvári káptalan 1339. ápr. 11-i jelentése szerint ápr. 5-én az eskü, a határmegjelölés és az iktatás az előírt módon megtörtént, az országbíró 1339. május 12-i ítéletével az ügyet lezárta.
1385. máj. 10-én Wesprimiiben (Veszprémben), Benedek veszprémi püspök és királynéi kancellár oklevele szerint János fia János, aki a Zala megyei Kezeuben (Kesziben) országos nemes volt, lelke üdvéért és Szt. Mihály iránt való bizodalmától vezettettve, Kezeui (Keszi) örökölt egész birtokrészét a veszprémi püspöknek és egyházának adta, ezen kívül Káptalanja hozzájárulásával a püspökség Vrbeel (Urbél) nevű falujában, az István fia Fukács nemes jobbágy telkével határos egész és Mátyás fia Miklós egyházi nemes jobbágy telkével délfelól szomszédos fél telket, a hozzá csatlakozó kerttel, egy falcastrumnyi réttel és minden tartozékukkal, köztük 14 helyen összesen 45,5 hold szántófölddel, és a püspök Vrbeeli (Urbéli) nemes jobbágyai közösségének az erdejében levő öt falcastrumnyi réttel, az egyház birtokjoga címén és szavatossági biztosítékkal örökre adományozza olyképpen, hogy János, valamint örökösei e sessiók után censust és collectit nem fizetnek, más szolgálatokra sincsenek kötelezve, és mentesek a püspökség Symegi (Sümegi) várnagyainak és más officiálisainak a joghatósága alól úgy, hogy egyedül a mindenkori püspök ítélkezik ügyeikben. Ha pedig Benedek püspök vagy utódai a megadományozottat és örököseit e sessiók birtokában és szabadságaikban nem tartanák meg, a Kezeui (Keszi) birtokrészt kötelesek nekik visszaadni.
Urbél környezete
Urbél környezete
Urbél környezete
Urbél környezete
51. rész: Veszprém megye - Urbél falu és a Sarvalyi erdő körzete
Források:

Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387)
Anjou kori okmánytár
MCBUBU 2021.03.28. - Elpusztult Árpád-kori falvaink - Urbél falu  v.1.3
Még több és érdekes videóért iratkozz fel a Youtube csatornámra. Köszönöm szépen!