ELTŰNT ÁRPÁD-KORI VAGY KÖZÉPKORI FALVAINK - Sorozat és leírások
Hungary, Litér, 2018 - 2024
YOUTUBE CSATORNÁM

Magyarországon már a Honfoglalás, illetve az államalapítás idején, és azzal kapcsolatban több kisebb-nagyobb falu is kialakult. Több települést korábbi korokból vettek át az érkező magyarok, volt, ahol még a rómaiak leszármazottjaival is együtt laktak. Ezeknek a korai falvaknak egy része eltűnt a történelem viharaiban. Tatárjárás, török hódoltság, vagy egyszerűen csak elhagyták valamiért. Néhány történet kalandos, néhány szomorú. A középkori élet nem mindig volt egyszerű, és nem is minden maradt fenn, néha, sajnos sokszor eléggé hiányos. Néhány ilyen falunak ma is megvannak a maradványai, néhánynak csak a kőböl épült épületei, templomai találhatók meg, némelyek egészen jó állapotban, némelyek maradványait sűrű erdők, bozótok rejtenek, néhány még feltáratlanul vár a föld alatt. Szeretünk túrázni, szeretünk utánanézni a történelmi életüknek, lakói életének. A középkor jelentősen függött az egyháztól, így jelentős részben ezen falvaknak az élete az egyházhoz kapcsolódik, így történetük is érinti az egyházakat, némely esetben a már nem létező, középkori egyházi élettel kapcsolatos. A történelmi városokon kívül, ilyen helyeken éltek legtöbbünk ősei, és nem a várurak, királyok, egyházi vezetők, hanem az egyszerű nemesek, nemesek alá tartozó jobbágyok, szegény emberek, vagy éppen a várak és egyházi székhelyek urainak  kiszolgáló népe. Az igazi földművesek, állattartók. Róluk találunk igazán kevés történetet. Ez az Árpád-kori, középkori élet rejtettebb része. 
FELHASZNÁLT FORRÁSAIM: A Kál-völgy története; Dr. Rómer Flóris összeírása; Szerzetesek az Árpád-kori Zala megyében; Régészeti közlemények, feltárások és kutatások; Önkormányzatok honlapjai, Települések történelme; Templomromok, várak, kolostorok, prépostságok leírásai; Helyszíneken beszerzett információk (táblák, idegenvezetők...); A Pálos, Ferences és Premontrei rendek történelme; Árpád -és középkori nemesi családok történelme...; A Veszprémi Püspökség Római oklevéltára; Középkori Oklevelek Veszprémben; Mohács előtti oklevelek gyűjteménye; Magyar erdészeti oklevéltár; Vármegyék története; Székely oklevéltár; Középkori Oklevelek Veszprémben és lefele görgetve az elérhető oldalak megtalálhatóak "A FORRÁSANYAG" fejezetben.
MCBUBU.HU - Kaszás Zsolt, Litér, 2018. v. 3.2 - Frissítve: 2024.11.07.
A középkori szerzetesek életébe kapcsolódhatunk be ebben a videósorozatunkban

KÖZÉPKORI SZERZETESEK MAGYARORSZÁGON
Az elpusztult Árpád-kori vagy középkori falvaink
- történetekkel, leírásokkal, videóval:
ÉRDEKESSÉG:
ANDORNOK, PENTELEYMONOSTORA település ma már semmilyen formában nem látható. Jelenleg a Duna alatt található, a dunaújvárosi Szalki-sziget mellett. 1238-ban castrum Ondarnuc, 1277-ben Monast. S. Pantaleonis, 1329-től Penteleymonostora és Penthelemonostra néven említette oklevél. Tulajdonosa, az Andornok család 1241-1242-ben, a tatárjárás során örökös nélkül kihalt, ezt követően a birtok a királyra szállt. A Duna partján álló Pentele egy különálló település, mely 1377-től szerepel oklevélben.
A falvak történeteiből és helyszíneiből, tájakból ihletett
mesék, legendák, és elméletek, történetek a források alapján
Hódmezővásárhely - Csomorkány falu templomának romja
SOMOGY MEGYE
Somogyvámos - Csopak falu templomának romja
Somogyvámos, Csopak falu templomának romja
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Hódmezővásárhely, Csomorkány falu templomának romja
ELPUSZTULT TELEPÜLÉSEINK - leírás nélkül (kutatás folyamatban)
Valós történetek
írásos forrásokból (Oklevelek, levelek, dokumentumok)
FEJÉR MEGYE
BUDAPEST TERÜLETE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
El lehet készíteni:
RECEPTEK MÁTYÁS KIRÁLY UDVARÁBÓL
Disznóhús, az kit erdeinek hívnak szekfüves lével
„Az erdeinek szép édes husát vágjad fel elegesleg, azt mostd meg erősen sós vízben, míg az húsa fő, az levét addig tegyed fel borban, hányj fekete czipót reá, hogy immár látod, hogy megfőtt az húsa, vedd ki, szürd el az levet róla, őss hideg vizet reá és abból abáljad ki, az édes husában hagyj meg három vagy négy konczokat, azt pirítsd meg az urad asztalára, ha mind megpiríthatod is, nem árt, azt rakjad szép tiszta fazékban, verd által az levét szitán, hányj mondolát reá, malosa szőlőt, almát, körtvét, mézeld, borsold, szekfüvezd meg, egy kicsény szint is adj neki sáfránnyal, ezt ugyan valóban megfőzzed az szerszámmal együtt és minden szerszámát megadjad.
Elkészítve:
Eszközszükséglet: kések, edények, üst serpenyô, fazék, szita
A vaddisznóhúst felvágtuk, sós vízben átmostuk, a húst  vízben üstbe téve kevés sóval szabad tűz fölé főni tettük. Bort és fekete kenyér belét tettük hozzá. Miután megfőtt a hús, kivettük a lébôl, megmostuk és még egyszer tiszta vízben átfőztük. A megfôtt húst vajon, rostély felett, serpenyőben átpirítottuk. A visszamaradt levet szitán áttörtük, mandulát, mazsolát, almát, körtét adtunk hozzá, majd addig, amíg meg nem puhultak visszatettük az üstöt a tűz fölé. Az utolsó fázisban mézet, borsot, sáfrányt és szegfűszeget adtunk hozzá.
„Madár lével tyúk”
„Annak is mellyesztésével, kitisztításával úgy élj, mint ide-elől megmondottam. Ezt is az nyárson úgy megszegezd, mint az kappant. Az mig sül, az levét úgy csináljad, az mennyi bort gondolod, hogy elég leszen, annyit hozass, ha szükön hozzák az bort, vagy tehénhús vagy abálás lével, vagy vizzel megegyeléts; czipót hányj reá annyit, hogy sűrű ne legyen; főzd meg azt, szitán verd által, almát, vagy apró szőlőt is hányj reá; az tyúkját, ha megsül, vond le az nyársról, vágd az levében, sáfrányozd, borsold, gyömbérezd meg. Az több mézes étkeknél ez savanyóbb legyen. Ezt az vadságáért  szokták madár lének híni. Az mostani szakácsok mondolát szoktak bele tenni, de a nélkül is meg lehet.”
Elkészítve:
Az előfőzött csirkét sózzuk, borsozzuk és parázs fölött  pirosra sütjük. (Készülhet kemencében is.) Bort, hús - csont alaplevet, egy szelet kenyér összemorzsolt belsejét összefőzzük, átpasszírozzuk, almát, szőlőt és mandulát teszünk hozzá. Sáfránnyal, borssal, gyömbérrel és - ízlés szerint mézzel- ízesítjük, majd puhára főzzük. A sült csirkét feldaraboljuk és a mártás tetején szépen eligazítva tálaljuk.
Kohári Gabriella: A reneszánsz udvari konyhakultúra Magyarországon
Tamási - Somoly falu templomának romja
TOLNA MEGYE
Cikó - Eszterpuszta, Eszter falu templomának romja
Cikó - Eszterpuszta, Eszter falu templomának romja
Tamási, Somoly falu templomának romja
A FORRÁSANYAG
ÉRDEKESSÉG:
Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix királyné székesfehérvári koronázási ebédje 1476. december 12-én huszonnégy fogásból állt, de a nap rövidsége miatt nem lehetett mindet felszolgálni. A budai esküvői ebéd 1476. december 17-én tizenegy és az újévi lakoma tizenkét fogásból állt.
Lajosmizse - Mizse falu templomának romja
BÁCS-KISKUN MEGYE
Lajosmizse, Mizse falu templomának romja
ELPUSZTULT TELEPÜLÉSEINK - A sorozaton kívül, leírásokkal
FEJÉR MEGYE
VESZPRÉM MEGYE
TOLNA MEGYE
A VIDEÓK ALÁFESTŐ ZENÉJE
További érdekességek a folyamatosan frissülő videócsatornámon. Iratkozz fel. Köszönöm szépen! A témával kapcsolatos videócsatornák: